Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

holott a terhelt e munkakerülő életmódja miatt ugyanezen idő alatt nem tett eleget tartási kötelezettségének. A 4. alatti összbüntetési ítélet az alapítéletek törvénysértő volta folytán ugyancsak törvénysértő. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (1) és (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a bíróságok 2., 3. és 4. alatti ítéletei törvénysértőek. Ezért az említett ítéleteket hatályon kívül helyezte. A 3. alatti ítéletével elbírált cselekményt a tartási kötelezettség viszszaesőkénti és munkakerülő életmód miatti elmulasztásának minősítette. Ezért a terheltet 10 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte az 1. alatti ítéletével kiszabott 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A 4. alatti ítéletben kiszabott összbüntetés mértékét, figyelemmel az alapítéletekben kiszabott büntetésekre, 1 évi és 5 hónapi szabadságvesztésben és a közügyektől 1 évi eltiltásban állapította meg. (Legf. Bír. B. törv. I. 429/1968. sz.) (5853.) 4814. Több személy érdekében okirat — csereszerződés — jogosulatlan szerkesztése, egyrendbeli zugirászatot valósít meg. A járásbíróság a vádlottat — egyéb bűncselekményei mellett — 2 rb. zugirászat miatt is elítélte. S. Gy. és Cs. L. megállapodtak abban, hogy házas ingatlanaikat elcserélik, az ingatlanok között mutatkozó értékkülönbözetet S. Gy. 1.4 000 Ft összegben fogja Cs. L.-nek megtéríteni. 8000 Ft átadására már 1966. október 24. napján sor került, amelynek hivatalos nyugtázására a felek a vádlottat mint vb-titkárt kérték fel. Az ügyletről tudomást szerezve, a vádlott ajánlatot tett a csereszerződés írásbafoglalására, és az azzal kapcsolatos teendők ellátására, mint az illetékkiszabás végett való bemutatás, a telekkönyvi bejegyzési engedély benyújtása stb. S. Gy. és Cs. L. elfogadták az ajánlatot, és felkérték a vádlottat az ügylet lebonyolítására. Ennek megfelelően a vádlott írásban elkészítette a szerződést, majd illetékkiszabás végett 1966. november 29. napján bemutatta az illetékkiszabási hivatalnál. Ezért a vádlott az érdekeltektől fejenként 250 Ft-ot kért és kapott. Az elsőbíróság a vádlott zugirászati cselekményét [Btk. 188. § (1) bek. b) pont] két rendbelinek minősítette, mert az okirat két személy részére és érdekében készült. Az adott esetben egy csereszerződésről, tehát olyan okiratról van szó, amelyben az anyagi érdekek egymást kiegyenlítő és kiegészítő módon jutnak érvényre, a kölcsönhatásokban jelentkező érdekazonosság nem teszi indokolttá a két bűntett megállapítását. Ez okból a megyei bíróság a zugirászati cselekményt egységnek fogta fel, és a halmazat megállapítását mellőzte. (Debreceni Megyei Bíróság Bf. I. 120/1968. sz.) (5914.) 4815. Bűntettben való bűnösség és szabálysértés megállapítása mellett nem szabható ki halmazati büntetés. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki foglalkozás körében 169