Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

rehajtásával kapcsolatban a bíróság kizárólag adminisztrációs hatáskörben járhat el. A rendelet 6. §-ának (6) bekezdése értelmében ugyanis, ha az elvonókezelésre kötelezett személy személyi körülményeiben — egészségi állapotától függetlenül — olyan változás következik be, amely a kényszerelvonó-kezelés végrehajtását szükségtelenné teszi, a kezelés végrehajtásának mellőzése kérdésében az elsőfokon eljárt bíróság határoz. Minthogy azonban az adott esetben ezek az előfeltételek — amint arra az elsőfokú végzés helyesen rámutatott — nem állottak fenn, tévedett a másodfokú bíróság, amikor a kényszerelvonó-kezelés végrehajtásával kapcsolatban a határozatában szükségtelen megállapítást tett. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság végzésének az a megállapítása, hogy a terhelttel szemben elrendelt kényszerelvonókezelés egyelőre nem foganatosítható — törvénysértő. Ezért a Be. 282. §-ának (4) bekezdése alapján a másodfokú végzést e részében hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. B. törv. III. 407/1969. sz.) (6254.) 4773. Figyelmeztetésnek tárgyaláson való alkalmazása esetén a terhelt egyben kényszerelvonó-kezelésre is kötelezhető. (5881.) Részletesen: Btk. 60. §-nál. 4774. Tárgyaláson figyelmeztetés alkalmazása mellett kényszerelvonó-kezelés elrendelése nem kizárt. (5949.) Részletesen: Btk. 60. §-nál. Az elkobzás 63. § 4775. BK 456. sz. (BH 1968. évi 4. sz.) A csempészet eszköze és mint ilyen elkobzás alá esik a gépkocsi, amennyiben az elkövető azon olyan átalakítást végez, amely nem a gépkocsi rendeltetésszerű használatának biztosítását, hanem a csempészet véghezvitelét célozza, továbbá ha azt a csempészéshez egyébként szükségszerűen használta. 1. A korábbi jog az elkobzást mint mellékbüntetést ismerte (Btá. 37. §). A Btk. ezzel szemben az elkobzást mint intézkedést szabályozza. A Btk. 63. §-ához fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy az elkobzás nem tekinthető büntetésnek, mert alkalmazásának akkor is helye lehet, ha az elkövető egyébként nem büntethető. Az elkobzásnak tehát nemcsak büntetési, hanem elsősorban védelmi intézkedési jellege van, s minthogy ez utóbbi jelleg domborodik ki, a Btk. az elkobzást az intézkedések között szabályozza. Mindebből arra kell következtetni, hogy az elkobzásra vonatkozó rendelkezések értelmezésénél az elkobzásnak említett védelmi intézkedési jellegét hatékonyabban kell szem előtt tartani. 137