Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

badságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek. Abból a tényből viszont, hogy a Btk. azokat a jogokat illetően, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed, a szabadságvesztés végrehajtásának tartamára külön rendelke­zik, következik, hogy a szabadságvesztés töltése az elítélt egyéb jogaira csak annyiban hat ki, amennyiben az a szabadságvesztés tényéből szük­ségszerűen folyik, de egyébként a más ítélettel kiszabott mellékbünte­tés hatályosulását nem érinti. Ha tehát az elítélten kitiltást kell végre­hajtani, és a mellékbüntetés hatályosulása idején más ítéletből kifolyóan szabadságvesztést is hajtanak rajta végre, a más ítélettel kiszabott kitil­tás tartama az utóbbinak ideje alatt is folyik. A Legfelsőbb Bíróság határozata kifejti továbbá, hogy az a körül­mény, amely szerint a Btk. a kitiltás elévülését nem szabályozza, arra vezethető vissza, hogy az olyan mellékbüntetésnél, amely meghatározott jog gyakorlásától tilt el, a végrehajtás a jog gyakorlásától való tartóz­kodás. Ehhez képest bármi okból is történjék az elítélt tartózkodása az érintett jog gyakorlásától, az — amennyiben a törvény szabályozásából más nem folyik — a mellékbüntetés végrehajtását eredményezi. Az e határozat ellen emelt újabb törvényességi óvást az Elnökségi Ta­nács alaposnak találta. Mind a másodfokú bíróság ítélete, mind pedig a Legfelsőbb Bíróságnak a korábbi törvényességi óvást elutasító határo­zata törvénysértő. Téves jogértelmezéssel jutottak arra a következte­tésre, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alatt a kitiltás időtartama folyik. A Btk. fent már idézett 41. §-a szerint az elítéltnek azok a jogai, ame­lyekre a közügyektől eltiltás kiterjed, a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek. A Btk. 50. §-ának (2) bekezdése szerint a közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. E tartamba azonban nem számít be az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § értelmében szünetelnek. Az 53. § (2) bekezdése ér­telmében pedig a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [50. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkal­mazni kell. E törvényi rendelkezésekből pedig nem vonható az a következtetés, hogy a szabadságvesztés töltésének ideje alatt a kitiltás tartama foly­nék. A kitiltás hatály osulása szempontjából ugyanis nem tehető különbség a szabadságvesztések között. Ha a kitiltás tartamába nyilvánvalóan nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt azt a szabadságvesztését tölti, amely mellett a kitiltást mellékbüntetésként kiszabták — nem számít­ható be ebbe az az idő sem, amely alatt az elítélt más ügyben hozott íté­lettel kiszabott szabadságvesztését tölti. Az ezzel ellentétes álláspont mellett előfordulhatna, hogy a kitiltással járó joghátrány a más bűnügy­ben hozott ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának folyo­mányaként részben vagy teljesen elenyészne. Az elítélten szabadságvesztésének foganatosítása alatt nem lehet a más bűnügyben hozott ítélettel mellékbüntetésként kiszabott joghát­rányt végrehajtani. Szabadságvesztését töltő elítélten egyidejűleg más mellékbüntetés — így tehát a kitiltás — sem hajtható végre. Az ezzel ellentétes s a megtámadott határozatokban kifejezésre jutó álláspont 8* llö

Next

/
Oldalképek
Tartalom