Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A javító-nevelő munka 42. §. 3665. Javító-nevelő munkára elítélésnél a bíróságnak a végzendő munka természetét, a munkakört kell meghatároznia, de ezen belül a munkabeosztást nem határozhatja meg. A terhelt a Fővárosi Autótaxi Vállalat tulajdonát képező személygépkocsival kellő figyelem és körültekintés nélkül közlekedett a közúti forgalomban, és az ugyancsak figyelmetlenül közlekedő sértett gyalogost elütötte, aki a baleset következtében súlyos sérülést szenvedett. A kerületi bíróság foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 7 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, amelyet jelenlegi munkahelyén gépkocsivezetői munkakörben, 15 %-os bércsökkentés mellett kell letöltenie. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezéseket elutasította azzal, hogy a terhelt a kiszabott javító-nevelő munkát forgalmi gépkocsivezetői minőségben köteles letölteni. — A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A javító-nevelő munkára ítélt terhelt a Btk. 42. §-ának (1) bekezdésében, a Btké. 16. §-ának (1) bekezdésében és a 7/1962. (VI. 28.) IM sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezések szerint a bíróság által meghatározott természetű munka végzésére köteles. E rendelkezésekből következik, hogy a bíróság a javító-nevelő munkára ítélt által végzendő munka természetét, a munkakört jelölheti meg (pl.: segédmunkás, szerelő, gépkocsivezető stb.), de ezen belül munkabeosztást már nem határozhat meg. Ez következik egyébként a 7/1962. IM számú rendelet 4. §-ában írt rendelkezésből is, mely szerint a vállalat igazgatója az elítéltet a bíróság által meghatározott természetű munka keretében — a munkafegyelem biztosítása vagy az elítélt nevelése érdekében — más munkával is foglalkoztathatja. Ez a rendelkezés tehát a vállalat igazgatójának biztosítja azt a jogot, hogy a munkabeosztást a munkafegyelem biztosítása, illetve az elítélt nevelése érdekében meghatározhassa. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bírórág megállapította, hogy az óvással megtámadott határozatnak a munkabeosztást meghatározó rendelkezése törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. V. 1190/1965. sz.) (4739.) 3666. Nincs helye perújításnak javító-nevelő munkára ítélés esetén azon a címen, hogy az elítélt később lépett munkaviszonyba, hanem csupán a jelenlegi munkahelyet kell új munkahelyül kijelölni. A járásbíróság a terheltet 2 rb. társadalmi tulajdont károsító lopás miatt jogerősen 10%-os bércsökkentés mellett 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A javító-nevelő munka letöltésére X. vállalatot jelölte ki, mert a bíróság megállapítása szerint a nevezett ott dolgozott. A járási ügyészség a járásbíróság ítéletének az elítélttel kapcsolatos rendelkezése ellen perújítási indítványt terjesztett elő. Perújítási indítványa alapjául azt a tényt hozta fel, hogy az elítélt az elsőfokú ítélet 79