Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
3659. Ha a terheltet a feltételes szabadsúg tartama alatt elkövetett bűntett miatt három hónapot meg nem haladó szabadságvesztésre ítélik, ezt az előző büntetéssel összbüntetésbe kell foglalni, és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. (5446.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. 40. §. 3660. BK 446. (BH 1966. évi 6. szám.) II. Az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállanak akkor is, ha a feltételes szabadságra bocsátás előtt elkövetett bűntettért a feltételes szabadság ideje alatt a bíróság a terheltet végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli. III. A feltételes szabadság ideje alatt foganatba vett szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni azzal a szabadságvesztéssel, amelyből az elítélt feltételes szabadságra került. Amikor az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntettért ítélték el újabb szabadságvesztésre és egyben feltételes szabadságát is megszüntették, de az újabb büntetésre nézve a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből nem zárták ki, ebben az esetben a két szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. IV- A feltételes szabadságra bocsátott elítéltnek akár ezt megelőzően, akár a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt javítónevelő munkára elítélése esetén az utóbbi büntetés — a feltételes szabadság ideje alatt is — önállóan végrehajtható, és csak akkor foglalható összbüntetésbe azzal a korábbi szabadságvesztéssel, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, ha a feltételes szabadságot — a Btk. 40. §-ának (3) vagy (4) bekezdése alapján — megszüntették. Részletesen: Btk. 72. §-nál. 3661. A feltételes szabadság tartamának helyes számítása. A fiatalkorú vádlott cselekményét az elsőbíróság azért minősítette visszaesőként elkövetettnek, mert a vádlott szabadságvesztése és ezzel együtt feltételes szabadsága utolsó napjának a jelen elbírálás alá vont cselekmény elkövetésének időpontját tekintette. A határidő számításánál tehát a járásbíróság a Be. 75. §-át vette alapul. — Ez az elsőbírói megállapítás téves. A Btk. 39. §-ában foglalt feltételes szabadság a büntetés végrehajtása körébe tartozó intézmény. A feltételes szabadság tartama a Btk. 40. íjának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint azonos a kiszabott szabadságvesztés hátralevő részével. Azt pedig, hogy egy konkrét szabadságvesztés büntetés utolsó napjaként melyik napot kell tekinteni s azt miként kell kiszámítani, a Büntetésvégrehajtási Szabályzat írja elő. A Be. 75. §-ában foglalt határidő számítás tehát a büntetésvégrehajtás során nem alkalmazható, mert ez kifejezetten csak az egyes eljárási cselekmények határidejét szabályozza. A Büntetésvégrehajtási Szabályzat 66. §-ának (3) pontja viszont olyan esetben, amikor a bíróság a kiszabott szabadságvesztést egész hónapban állapítja meg, ha a szabadulás hónapjában a kezdőnapnak megfelelő nap 77