Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

szigorított börtönben kell végrehajtani. A terhelt ugyanis szándékos bűntett miatt a legutóbb elbírált szándékos bűntett elkövetését megelőzően már több esetben volt szabadságvesztésre ítélve, és utolsó büntetésének kiállásából 10 év még nem telt el. (Legf. Bír. B. törv. IV. 670/1967. sz.) (5513.) 3648. Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre történt átváltoztatása esetén nem kell rendelkezni a végrehajtás fokozatáról. (5514.) Részletesen: Btk. 44. §-nál. 38/A. §. 3649. A megelőző többszöri szabadságvesztésre nem korlátozható szándékos bűntett miatti elítélésre. A terheltet a járásbíróság ittas állapotban való járművezetés miatt 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Ez utóbbi rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos,. A terheltet ugyanis megelőzően már két esetben ítélték szabadságvesztésre. Az első alkalommal foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás miatt az 1964. november 8-án jogerőre emelkedett ítélettel a járásbíróság 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A második alkalommal a járásbíróság az 1965. december 14-én kelt ítélettel ittas állapotban való járművezetés miatt 2 hónapi szabadságvesztést szabott ki, és egyben az előző felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is elrendelte. A két szabadságvesztést a járásbíróság összbüntetésbe foglalta. Az összbüntetésként kiszabott 5 hónapi szabadságvesztést 1966. május 10től 1966. október 10-ig töltötte ki a terhelt. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 397. sz. állásfoglalása szerint (indokolás 2/e. pont) a Btk. 39. § (3) bekezdése c) pontja első fordulatának félreérthetetlen rendezésével szemben törvényi alapot nélkülöző megszorító jogmagyarázat lenne az újabb bűntett elkövetése előtti többszöri szabadságvesztésre ítélés tényét szándékos bűntett miatti elítélésre korlátozni. A Btk. 38/A. §-a a) pontjának első fordulata pedig kifejezetten utal a 39. § (3) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire, tehát a szabadságvesztés fokozatának a megállapításánál is érvényesül a 397. sz. kollégiumi állásfoglalás fentebb idézett jogmagyarázata. Törvénysértéssel mondotta ki tehát a járásbíróság a törvényességi óvással megtámadott ítéletében, hogy a kiszabott 3 hónapi szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A Legfelsőbb Bíróság ezért az ítélet említett rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a szabadságvesztés fokozatát szigorított börtönben állapította meg. (Legf. Bír. B. törv. V. 590/1967. sz.) (5444.) 3650. Az izgatásnak csupán az alapesete miatt kiszabott szabadságvesztés van kivéve a legsúlyosabb fokozatban történő végrehajtás alól. (5479.) Részletesen: Btk. 127. §-nál. 72