Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

giumi állásfoglalásra történt utalás tehát téves, és az összbüntetésbe foglalásnak e címen való mellőzése sérti a törvényt. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően tehát a terheltre kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe kell foglalni, de annak mértéke a 20 évet meg nem haladhatja. [Btk. 37., 72. §, 73. § (2) bek.] Az iratokból kitűnően az E.-i Megyei Bíróság ítéletének a feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezése nem került végrehajtásra. A terhelt 1965. november 12-én újabb lopást követett el. E cselekménye miatt a V.-i Járásbíróság, illetve a V.-i Megyei Bíróság a terheltet visszaesőként és közforgalmú közlekedési vállalat területén elkövetett lopás miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte, megállapítva, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. E szerint a terhelt a feltételes szabadság tartama alatt két olyan bűntettet követett el, amelyekért szabadságvesztésre ítélték, és önmagában a többszöri elítéltségénél fogva a Btk. 39. §-a (3) bekezdése c) pontjának első fordulata alapján sem bocsátható feltételes szabadságra. Az újabb elítéléssel tehát olyan helyzet adódott, hogy az összbüntetésbe foglalás tilalmára vonatkozóan a 405. számú kollégiumi állásfoglalásban kifejtett elvek az összbüntetésbe foglalható szabadságvesztések tartamától függetlenül sem érvényesülhetnének. A fent kifejtettek értelmében azonban ez a büntetés sem hajtható végre a terhelten. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján a K.-i Megyei Bíróságnak az összbüntetési indítványt elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és az iratokat az elsőfokú bírósághoz visszaküldeni rendelte azzal, hogy a terhelt valamennyi büntetése tekintetében iolytassa le az összbüntetési eljárást, a Btk. 72. §-ában, illetve a 73. §-ának (2) bekezdésében írt elvek figyelembe vételével. (Legf. Bír. Bf. I. 725/1966. sz.) (5200.) 38. §. 3645. BK 450. sz. (BH 1967. évi 4. sz.) I. A Btk. módosított 38. és 38/A—E. §-ai szerves kapcsolatban vannak a 39. §-ban foglalt rendelkezésekkel, így azokat egymással összhangban kell értelmezni és alkalmazni. II. A bíróság ítéletének rendelkező részében határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának módját, abban az esetben is, ha a büntetés végrehajtását felfüggeszti. III. A bíróság a büntetés végrehajtásának módja tárgyában hozott rendelkezéséhez kötve van. Azt utóbb nem javíthatja ki és nem pótolhatja. A megalapozatlan, illetve törvénysértő jogerős rendelkezés kizárólag törvényességi óvás útján orvosolható. IV. Halmazati büntetés kiszabása esetén a szabadságvesztés végrehajtásának módját abban a legszigorúbb fokozatban kell megállapítani, amelyet a törvény a bűnhalmazatban levő bűntettek valamelyikére előír. Szándékos és gondatlan bűntettek halmazata esetén a Btk. 38/B. §ának c) pontja nem alkalmazható, ha a szándékos bűntett (bűntettek) törvényi (halmazati) büntetési tétele a három évet nem haladja meg. 63