Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

lopás esetében büntető eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. A Btk. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a magánindítvány előterjesztésére a sértett, ha a sértett korlátoltan cselekvőképes, törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője jogosult. Ugyané § (2) bekezdése értelmében a gyámhatóság a magánindítvány előterjesztésére akkor jogosult, ha a bűntettet a sértett törvényes képviselője követte el. (Más a helyzet a Btk. 289. §-ában megjelölt esetben.) A tényállás szerint T. H. — akinek a sérelmére elkövetett lopás miatt a gyámhatóság a magánindítványt előterjesztette — 1955. június 30. napján született, a tizenkettedik életévét tehát még nem töltötte be, ennélfogva a Ptk. 15. §-a szerint cselekvőképtelen kiskorú. A fent idézett rendelkezéseknél fogva az adott esetben a magánindítvány előterjesztésére kizárólag törvényes képviselője jogosult. Minthogy T. H. állami gondozás alatt áll, törvényes képviselője a Csjt. 99. §-a és 102. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekvédő intézet igazgatója, mint intézeti gyám. Az ügyben magánindítványt az említett törvényes képviselő nem terjesztett elő. Miután tehát a fentiek szerint a gyámhatóság az adott esetben a magánindítvány előterjesztésére nem volt jogosult, s ennélfogva az általa előterjesztett magánindítvány nem joghatályos, az elsőfokú bíróság a vádlottak ellen a kiskorú T. H. sérelmére elkövetett lopás miatt emelt vád tekintetében joghatályos magánindítvány hiányában hozott ítéletet. (Legf. Bír. Bf. I. 924/1966. sz.) (5125.) 3631. Az elhalt sértett hozzátartozója legkésőbb a sértett halálától számított harminc nap alatt terjeszthet elő magánindítványt. A Btk. 310. §-ának (2) bekezdése szerint a személyek javait károsító lopás esetében, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, csak magánindítványra van büntető eljárásnak helye. A Btk. 114. §-a szerint pedig az élettárs is hozzátartozó. A Btk. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ezen alapvető szabály alól — az (1) és (2) bekezdésben foglalt és itt számba nem jövő kivételtől eltekintve — a 28. § (3) bekezdése azt a kivételt teszi, hogy ha a magánindítványra jogosult sértett az indítvány előterjesztésére megszokott határidő eltelte előtt meghalt anélkül, hogy a magánindítványt előterjesztette volna, a még nyitva álló idő alatt bármelyik hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Az elbírált ügyben irányadó tényállás szerint a bűncselekmény elkövetése még néhai Gy. V. L. életében történt a bűntettnek tehát ő a sértettje. Az sem vitás, hogy nevezett magánindítványt nem terjesztett elő, de elő sem terjeszthetett, mert sem a bűntettről, sem a bűntett elkövetőjének a kilétéről nem volt tudomása. Vizsgálni kell tehát, hogy Gy. V. L. valamelyik hozzátartozója előterjeszthetett-e joghatályos magánindítványt, és ha igen, milyen határidő alatt. A Btk. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra az esetre, hogy mi53