Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A törvényi mentesítés 113. §. 3874. Nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól az az elítélt, aki csak részben tölti büntetését fegyelmező zászlóaljban (katonai fogdában). Minden alapot nélkülöz a védelmi fellebbezés a feltételes szabadság kizárásával kapcsolatosan. Bár a Btk. 113. §-a szerint, ha a katonai bíróság által kiszabott büntetést fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában hajtják végre, az elítélt a végrehajtás befejezése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az adott esetben azonban a terhelt nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, és ez okból cselekménye visszaesőként elkövetettnek is minősül, de korábbi büntetése kihat a Btk. 39. §-ának alkalmazására is. Ennek oka a következő: A terheltet a katonai bíróság szökés és sikkasztás miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte. E büntetéséből fegyelmező zászlóaljban töltött le 10 hónapot, amikor is feltételes szabadságra bocsátották. Minthogy azonban a feltételes szabadság időtartama alatt elkövetett önkényes eltávozásért a katonai bíróság 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, — egyidejűleg a feltételes szabadságot is megszüntette. Ezt követően büntetéseit börtönben hajtották rajta végre. A terhelt tehát a katonai bíróság által kiszabott mindkét büntetését, illetve annak egy részét nem fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában töltötte le, hanem börtönben, ennek folytán a Btk. 113. §-a alapján nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. így pedig a korábbi ismételt elítéltségét mind a visszaesés szempontjából, mind a Btk. 39. §-a (3) bekezdése c) pontjának I. fordulata szempontjából figyelembe kell venni, és ezért helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor a terheltet a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta. (Kaposvári Megyei Bíróság Bf. 361/1965. sz.) (4744.) VIII. Fejezet Értelmező rendelkezések 114. §. 3875. A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú büntető elvi döntése (BH 1966. évi 8. sz.) Bűnszövetség jön létre, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik és ennek alapján legalább egy bűntettet elkövettek vagy annak elkövetését megkísérelték. 206