Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőinek Fegyelmi Szabályzata és a Belügyminisztérium Hivatásos Állományának Fegyelmi Szabályza­ta szerint a Btk. 106. §-ában körülírt bűntettek elbírálására illetékes pa­rancsnok (vezető) jogosult dönteni arról, hogy az ügyet fegyelmi jogkö­rében bírálja-e el, avagy azt elintézés végett a katonai ügyészségnek ad­ja át. Mindezekből az következik, hogy amennyiben a parancsnoki vagy az ügyészi nyomozás eredményeként az nyer megállapítást, hogy az elkö­vetett cselekmény olyan bűntettnek minősül, melynek törvényi bünte­tése egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, az illetékes parancs­noknak nyilatkoznia kell, hogy az ügyet fegyelmi hatáskörében kíván­ja-e elbírálni, avagy azt büntető eljárás lefolytatása végett a katonai ügyészségnek adja át. Mindamellett a katonai ügyész hivatalból és a hozzá beérkező esetle­ges panasz alapján felügyeletet gyakorol a tekintetben, hogy a bűntett elbírálása a Btk. 106. §-ában és az említett szabályzatokban meghatáro­zott feltételeknek megfelelően történik-e. Abban az esetben ugyanis, ha a katonai ügyész akár azt észleli, hogy a fenyítés kiszabásánál az arra vonatkozó rendelkezéseket megsértették, akár azt tapasztalja, hogy az eset összes körülményeire figyelemmel a büntetés célja a fegyelmi fe­lelősségre vonással nem érhető el, a törvényesség biztosítására a fel­ügyelet körében nyílik jogorvoslati lehetősége. A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői Fegyelmi Szabályzatának 82. pontja és a Belügyminisztérium Hivatásos Állománya Fegyelmi Szabályzatának 32. pontja egyaránt felhatalmazza a magasabb elöljárót, hogy az alárendelt elöljáró által kiszabott fegyelmi fenyítés mértékét felemelje, ha az véleménye szerint nem áll arányban az elkövetett cse­lekmény súlyosságával. Sőt az utóbbi szabályzat még arra is lehetőséget ad egyes magasabb elöljáróknak, hogy a folyamatban levő fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakában magukhoz vonják további intézke­dés végett. E jogkörbe természetszerűen beletartozik az is, hogy oly eset­ben, amikor az alárendelt elöljáró az elkövetett bűntettet saját fegyelmi hatáskörében bírálta el, a magasabb elöljáró akként döntsön, hogy az ügyet büntető eljárás folytatása végett a katonai ügyészségnek adja át. Amennyiben tehát a katonai ügyész a fentebb említett okokból akár az ügy fegyelmi úton történt elbírálásával, akár pedig csak a kiszabott fenyítés mértékével nem ért egyet, lehetősége van a magasabb elöljá­róhoz fordulni — akár a legmagasabb elöljáróig —, aki a Magyar Nép­köztársaság Fegyveres Erői Fegyelmi Szabályzatának 83. pontja értel­mében a tudomására jutástól számított 10 napon belül, a Belügyminisz­térium Hivatásos Állománya Fegyelmi Szabályzatának 42. pontja értel­mében pedig 2 hónapon belül jogosult a határozatot megváltoztatni. (Legf. Bír. Katf. II. 581/1966. sz.) (5202.) 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom