Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erőinek Fegyelmi Szabályzata és a Belügyminisztérium Hivatásos Állományának Fegyelmi Szabályzata szerint a Btk. 106. §-ában körülírt bűntettek elbírálására illetékes parancsnok (vezető) jogosult dönteni arról, hogy az ügyet fegyelmi jogkörében bírálja-e el, avagy azt elintézés végett a katonai ügyészségnek adja át. Mindezekből az következik, hogy amennyiben a parancsnoki vagy az ügyészi nyomozás eredményeként az nyer megállapítást, hogy az elkövetett cselekmény olyan bűntettnek minősül, melynek törvényi büntetése egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, az illetékes parancsnoknak nyilatkoznia kell, hogy az ügyet fegyelmi hatáskörében kívánja-e elbírálni, avagy azt büntető eljárás lefolytatása végett a katonai ügyészségnek adja át. Mindamellett a katonai ügyész hivatalból és a hozzá beérkező esetleges panasz alapján felügyeletet gyakorol a tekintetben, hogy a bűntett elbírálása a Btk. 106. §-ában és az említett szabályzatokban meghatározott feltételeknek megfelelően történik-e. Abban az esetben ugyanis, ha a katonai ügyész akár azt észleli, hogy a fenyítés kiszabásánál az arra vonatkozó rendelkezéseket megsértették, akár azt tapasztalja, hogy az eset összes körülményeire figyelemmel a büntetés célja a fegyelmi felelősségre vonással nem érhető el, a törvényesség biztosítására a felügyelet körében nyílik jogorvoslati lehetősége. A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői Fegyelmi Szabályzatának 82. pontja és a Belügyminisztérium Hivatásos Állománya Fegyelmi Szabályzatának 32. pontja egyaránt felhatalmazza a magasabb elöljárót, hogy az alárendelt elöljáró által kiszabott fegyelmi fenyítés mértékét felemelje, ha az véleménye szerint nem áll arányban az elkövetett cselekmény súlyosságával. Sőt az utóbbi szabályzat még arra is lehetőséget ad egyes magasabb elöljáróknak, hogy a folyamatban levő fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakában magukhoz vonják további intézkedés végett. E jogkörbe természetszerűen beletartozik az is, hogy oly esetben, amikor az alárendelt elöljáró az elkövetett bűntettet saját fegyelmi hatáskörében bírálta el, a magasabb elöljáró akként döntsön, hogy az ügyet büntető eljárás folytatása végett a katonai ügyészségnek adja át. Amennyiben tehát a katonai ügyész a fentebb említett okokból akár az ügy fegyelmi úton történt elbírálásával, akár pedig csak a kiszabott fenyítés mértékével nem ért egyet, lehetősége van a magasabb elöljáróhoz fordulni — akár a legmagasabb elöljáróig —, aki a Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői Fegyelmi Szabályzatának 83. pontja értelmében a tudomására jutástól számított 10 napon belül, a Belügyminisztérium Hivatásos Állománya Fegyelmi Szabályzatának 42. pontja értelmében pedig 2 hónapon belül jogosult a határozatot megváltoztatni. (Legf. Bír. Katf. II. 581/1966. sz.) (5202.) 201