Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

daságban dolgozó családtag helyzete, ahol nem lehet beszélni a családtag önálló, elkülönített keresetéről. Minthogy sem az 1959. évi 7. sz. tvr., sem a 19/1959. (VII. 12.) FM sz. rendelet a fiatalkorúakra (kiskorúakra) e vonatkozásban kivételt nem tartalmaz, a tsz-ben családtagként szerzett kereset a fiatalkorúnak is önálló keresete. A Ptk. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében a korlátoltan cselekvőképes kiskorú személy (fiatalkorú) — 14. életévének betöltése után, a jogszabályban alkotott kivételektől eltekintve — a munkával szerzett keresményével önállóan rendelkezik. A Csjt. 79. §-ának (1) bekezdése szerint az a keresmény, amelyet a gyermek (az adott esetben a fiatalkorú) a munkájával maga szerzett, nem a szülei kezelése, hanem az ő szabad rendelkezése alá tartozik. Ennélfogva a tsz-ben családtagként dolgozó fiatalkorú keresménye önálló keresetnek tekintendő, és pénzfőbüntetés kiszabásának alapja lehet. II. Az ipari és kereskedelmi tanulók bérének és egyéb juttatásainak egységes rendezéséről a munkaügyi miniszter 109/1966. (MüK 4.) MüM számú utasításával módosított 65/1955. (MTH K. 15.) MTH számú utasítása szól. Ezzel összefüggésben az ítélkezési gyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a fiatalkorú pénzfőbüntetésre ítélhető-e annak folytán, hogy tanulóideje alatt ösztöndíjban, illetve órabérben vagy teljesítménybérben részesül. A bírói gyakorlat az ösztöndíjat nem tekinti olyan önálló keresetnek vagy jövedelemnek, amely pénzfőbüntetés kiszabásának alapja lehetne. Az ösztöndíj — bár függ a tanuló tanulmányi eredményétől, tehát munkájától — nem valamely ipari vagy kereskedelmi munka ellenértéke, tehát nem kereset, hanem céljában az ipari és kereskedelmi tanulóképzést kívánja lehetővé tenni, illetve előmozdítani, tehát szociális juttatás. Összege, amely attól függ, hogy a tanuló hányadik féléves és milyen a tanulmányi eredménye: 160 és 540 Ft között mozog. Ezt az összeget otthonban lakó tanulónál az otthondíj terheli, amely általában 20 és 120 Ft között van. Az ösztöndíj összege sem olyan magas tehát, amely indokolná, hogy pénzfőbüntetés alapját alkotó jövedelemnek lehessen tekinteni. Lényegileg nem más a helyzet az órabérben részesülő tanulónál sem [65/1955. (MTH K 15.) MTH sz. utasítás 4. §-a.]. Az említett jogszabály 1., 4. és 8. §-a alapján ugyanis az MTH rendszeréhez nem tartozó tanulók órabért, az MTH rendszeréhez tartozó tanulók pedig ösztöndíjat kapnak. Az órabér is függvénye a tanulmányi eredménynek s annak, hogy a tanuló hányadik féléves, és hasonló előfeltételek mellett az 1 hónapra járó ösztöndíj és órabér összege is azonos. Ezzel szemben a 109/1966. (Mü K 4.) MüM sz. utasítás 1. pontja [a 65/1955. (MTH K 15.) MTH sz. utasítás új 5. §-a] szerint a képzési idő utolsó szakaszában a közepes vagy annál jobb előmenetelű tanulók az intézet vagy a vállalat igazgatójának határozata alapján teljesítménybérben, azokon a helyeken pedig, ahol ez nem lehetséges, a kezdő szakmunkásokra vonatkozó órabérben is foglalkoztathatók. Ez esetben az ilyen tanulók részére az elméleti oktatás idejére semmiféle bér vagy ösz191