Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

Az ipari és kereskedelmi tanulók ösztöndíja és a 65/1955. (MTH K 15.) MTH számú utasítás 4. §-án alapuló órabére önálló keresetnek, jövedelemnek nem tekinthető, míg teljesítménybére és a 109/1966. (MüK 4.) MUM számú utasítás 1. pontján alapuló órabére mint önálló kereset a fiatalkorú pénzfőbüntetése kiszabásának alapja lehet. I. Az 1959. évi 7. sz. tvr. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/1959. (VII. 12.) FM sz. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében termelőszövetkezetnek tagjai elsősorban azok lehetnek, akik mezőgazdasági termelő munkával élethivatásszerűen foglalkoznak. Az 5. § (2) bekezdése és a 8. § módot ad arra, hogy a felvételt kérő személlyel együtt egy vagy több családtagja is tagként (tehát önálló tagként) belépjen a tsz-be. A 13. § (1) bekezdése szerint a tag jogosult és köteles a közös munkában — amelybe a családtagjai is bevonhatók — részt venni. A 16. § (1) bekezdése értelmében a tsz-ben minden munkát a tagok és családtagjaik munkarend szerint végeznek. A 17. § értelmében a tsz közös munkájában résztvevő családtagokra a munkában részvételük alatt a munkarend előírásai és a munkafegyelem megtartása éppúgy kötelezőek, mint a tsz tagjaira. Fegyelemsértés esetén velük szemben is elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályokat (meggyőzés, nyilvános figyelmeztetés stb.) kell alkalmazni, ha pedig ezek nem vezetnének kellő eredményre, az ilyen családtagot a vezetőség a közös munkában való részvételből kirekesztheti. A vezetőség e határozata ellen a családtag a legközelebbi közgyűléshez panasszal fordulhat. A 95. § (1) bekezdése szerint pedig a jövedelem túlnyomó részéből a tagok és a közös munkában részt vett családtagjaik végzett munkájuk alapján teljesített munkaegységük arányában részesülnek. Az idézett jogszabályok összevetése alapján kétségtelen, hogy a tsztag családtagja kétféle jogcímen dolgozhatik a tsz-ben. Egyfelől egyéb előfeltételek esetén a tsz-tag családtagja a családi kapcsolat alapján önálló tagként léphet a tsz-be. Ez esetben — a fiatalkorú is — önálló tagsága alapján önálló keresettel rendelkezik és a pénzfőbüntetés kiszabása tekintetében keresete egy tekintet alá esik bármilyen önálló és rendszeres munkával elért egyéb keresettel. Ez az eset a megoldandó kérdés körén kívül esik. — Másfelől tsz-tag családtagjaként, annak tagsági joga alapján, a családi kapcsolatra tekintettel dolgozhatik a tsz-ben. Az idézett jogszabályok ez utóbbi esetben is a tsz-en belül — bár korlátozott mértékben, de — önálló jogállást biztosítanak a családtagnak: kötelezi a munkafegyelem, fegyelmi felelősség alatt áll, és munkájáért az elért munkaegysége alapján javadalmazásban részesül. A rendelet 91. és 95. §-a alapján országszerte az az általános gyakorlat fejlődött ki, hogy a családtag által elért munkaegységeket a tag munkaegység-nyilvántartásában, de a tagétól elkülönítetten vezetik és az ezután járó keresményt közvetlenül a családtagnak fizetik ki. Ebből következően a családtagnak a tsz-ben elfoglalt jogi helyzete, munkájának külön nyilvántartása és keresetének az ő kezéhez való kifizetése alapján a jogszabálynak csupán olyan értelmet lehet tulajdonítani, amely szerint a családtag részére kifizetett munkaegység az ő önálló keresete és nem a tsz-tag jövedelmét gyarapítja. Ezzel nem azonos az egyéni parasztgazdaságban vagy a tsz háztáji gaz190