Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

asztalos kisipari tevékenységhez iparengedélyt kért. A községi tanácsnak az iratokhoz csatolt igazolása szerint ezt a kérelmet a községi tanács támogatta, minthogy a községben nem tevékenykedik elég asztalos kisiparos. A község igazolása szerint a kérelmező az iparengedély folyamatba tételével egyidőben a községben kisebb asztalos munkákat, főleg javításokat vállalt addig, amíg a járási tanács vb ipari csoportja az erkölcsi bizonyítványban feltüntetett büntetése miatt el nem utasította az iparengedély kiadása iránti kérelmét. Utal az igazolás arra is, hogy a községi tanácsnál az elmúlt 10 év alatt a kérelmező ellen engedély nélküli iparűzés miatt feljelentést nem tettek. Az ügy adataiból tehát megállapítható, hogy a kérelmező szabadságvesztés-büntetése kitöltése után a termelőmunkába nemcsak hogy beleilleszkedett, de kimagasló munkateljesítményt nyújtott, hogy szakképzettségét továbbra is a társadalom szolgálatába kívánja állítani, hogy a községi tanács a kérelmező ipari tevékenységét hasznosnak ítéli, s az iparengedély megadását javasolja, aminek a járási tanács vb ipari szakigazgatási szerve által kiállított átiratból kitűnően kizárólag az az akadálya, hogy a kérelmező — a bíró mentesítés hiánya miatt — büntetett előéletű. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránti kérelmek elbírálásánál a kérelmező életmódjának az értékelésénél az egyéniesítésnek messzemenően érvényesülnie kell. A mentesítés akkor adható meg, ha a kérelmező büntetésének végrehajtását követően olyan életmódot folytat, amelyből kitűnik: a végrehajtott büntetés elérte célját, az elítélt beleilleszkedett a társadalom életébe, képességének és képzettségének megfelelő munkával részt vesz a társadalmi termelésben, betartja a társadalmi együttélés szabályait; vele szemben erkölcsi szempontból sem emelhető kifogás. A kérelmező ezeknek a követelményeknek megfelelő életmódot folytat. Minthogy pedig a kérelmező az elsőfokú bíróság előtt történt meghallgatása során azt is előadta, hogy legutolsó munkahelyéről családja kívánságára lépett ki, és hogy háza kertjének 130 gyümölcsfája van, amelyeket ő gondoz, hogy e tevékenysége mellett képes szakképzettségét hasznosítva, olyan ipari tevékenységet folytatni, amelyre lakóhelyén nagy szükség van, a Legfelsőbb bíróság úgy találta, hogy azok a negatív vonások, amelyekre a volt munkaadói igazolványok utalnak, s amelyek alapján a kérelmező életmódjára vagy jellemére nem lehet hátrányos következtetést levonni, nem szolgálhatnak a szabadságvesztés kiállását követően 15 év elmultával a mentesítés elutasításának indokául. így pedig a kérelemnek annál inkább helyt kell adni, mert az előfeltétele annak, hogy a kérelmező a jövőben is kifejthesse a társadalomnak hasznos ipari tevékenységét. (Legf. Bír. Rf. I. 1310/1966. sz.) (5272.) 3831. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítés várakozási ideje és a közügyektől eltiltás tartama egymás mellett, párhuzamosan telik. S. J.-t 1960. április 23-án csalás és más bűntettek miatt jogerősen 2 178