Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

nem kell visszatérni az előző összbüntetési ítélet alapítéleteire, hanem az összbüntetéssel kell az újabb büntetést összbüntetésbe foglalni. Az adott eset nem vonható e kivétel alá, mivel a terheltnek az első és második ítélettel elbírált cselekményei — az elkövetések és az azokért történő jogerős elítélés időpontjaira tekintettel — egy eljárásban nem lettek volna elbírálhatók, tehát azok egymással quasi halmazati viszonyban nem állanak, így azok összbüntetésbe foglalása nem a Btk. 73. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával történt, vagyis az előző összbüntetést nem quasi halmazati büntetésül szabták ki. Éppen ezért a második összbüntetési ügyben eljárt bíróságok törvényt sértettek azáltal, hogy nem az egyes ítéletekben eredetileg kiszabott büntetések alapulvételével állapították meg az összbüntetést, hanem az előző összbüntetéssel foglalták az újabb büntetést összbüntetésbe. Mivel a terhelttel szemben az egyes ítéletekben eredetileg kiszabott büntetések alkalmazása olyan cselekmények miatt történt, amelyek elkövetési és elbírálási idejére figyelemmel azoknak egy eljárásban való elbírálására nem volt meg a törvényes lehetőség, ezért ilyen esetben az összbüntetésbe foglalás célja a több büntetésnek egyhuzamban való töltéséből adódó hátrány kiküszöbölése. A terhelt viszont az első büntetéséből 3 évet és 4 hónapot, a második büntetéséből, valamint az előbbi büntetések helyett összbüntetési ítélettel kiszabott 6 évi szabadságvesztésből pedig 1 évet és 2 hónapot kitöltött és az összbüntetésül kiszabott büntetéséből egynegyed kedvezménnyel feltételes szabadságra került, így abból még 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztés maradt kitöltetlen, továbbá kitöltetlen volt még az összbüntetés kiszabása idején a feltételes szabadság ideje alatt elkövetett cselekményére utóbb kiszabott 6 hónapi szabadságvesztés. Ilyen esetben pedig az összbüntetés helyes kiszabásánál a konkrét esetben irányadó fenti elven felül még az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni. Bár az egyes ítéletékben eredetileg kiszabott büntetések alapulvételével kell az összbüntetést megállapítani, az összbüntetés mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a külön-külön kiszabott büntetésekből milyen tartamot tölt a terhelt ténylegesen egyhuzamban és a mérséklés mérvének ehhez kell igazodnia. A vádlottal szemben eredetileg 5 év + 1 év 6 hónap -f- 6 hónap = 7 év szabadságvesztést szabtak ki, viszont ténylegesen ezekből egyhuzamban a még hátralevő 1 év 6 hónapot és 6 hónapot = összesen: 2 évet kell letöltenie. Az újabb összbüntetés nem vezethet olyan eredményre, hogy az újabb elítélés folytán az előző összbüntetésnél alacsonyabb tartamú összbüntetés kerüljön kiszabásra. De az újabb összbüntetés nem érheti el a korábbi összbüntetés és az újabb büntetés együttes tartamát sem. Az sem hagyható végül figyelmen kívül, hogy az előző összbüntetésre elnyert feltételes szabadságot megszüntették, így az ott kiszabott büntetésből még hátralevő 1 év és 6 hónapot maradéktalanul végre kell hajtani, tehát az összbüntetést nem lehet olyan tartamban sem kiszabni, hogy a még végrehajtásra kerülő része az 1 év 6 hónap szabadságvesztést ne haladja meg. 11* 163