Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

enyhébb bűntetti értékhatárt meghaladja, akkor a bűntett, illetve a súlyosabban minősülő bűntett kísérletét kell megállapítani. Ehhez képest a másodfokú bíróság az elsőbírói ítéletnek a cselekmény minősítésére vonatkozó részét megváltoztatta, s a terhelt cselekményét a Btk. 293. §-ába ütköző és a 295. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő, a társadalmi tulajdont károsító csalás kísérletének (Btk. 9. §) minősítette. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXIII. 2970/1965. sz.) (4765.) 3560. Csalás kísérlete leltárhiánynak szándékos bűntett útján megkísérelt leplezésével. A vádlottnak a raktárban található ruhaneműek megrongálásával az volt a célja, hogy a leltár felvételével megbízott személyeket a hiány tekintetében tévedésbe ejtse. A leltárhiány eltüntetésén túlmenően egyidejűleg célja volt az is, hogy mentesüljön a leltárhiányért való felelősség alól, amely adott esetben egy havi munkabérének, 1540 Ft-nak az erejéig állt fenn. Mindezen felül nem kétséges az sem, hogy a vádlott jogtalan vagyoni előnyének előmozdítása érdekében a rovancsolást végző személyek tévedésbe ejtése folytán a sértettet egyúttal megkárosítani is igyekezett, meg akarta fosztani attól a lehetőségtől, hogy az a leltárhiány fennforgása következtében a vádlott egy havi munkabérének erejéig kárpótolva legyen. A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának 293. számú (BJD 450.) állásfoglalásából kitűnően, amennyiben a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy kezelésével vagy gondozásával megbízott személy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy más szándékos bűncselekménye által okozott hiányt a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, illetve ezt megkísérli: sikkasztás, hűtlen kezelés stb. mellett a társadalmi tulajdon sérelmére csalással elkövetett bűntett vagy kísérlete nem állapítható meg. Ámde a hivatkozott kollégiumi állásfoglalás indokaiból kitűnik az is, hogy amennyiben a kár a társadalmi tulajdonban nem — jogtalan haszonszerzés végett elkövetett — szándékos bűncselekmény következtében állott elő, a hiány leplezésére, a felfedezés meghiúsítására irányuló magatartás esetén a csalás megállapítható. Minthogy a vádlott a kétségtelenül nem szándékos bűntett következtében jelentkező kárt a tényállásban írt megtévesztő módon leplezi, a hiány felfedezését a felelősség alóli mentesülése érdekében meghiúsítani igyekezett, magatartása — figyelemmel a hivatkozott büntető kollégiumi állásfoglalásban is kifejtettekre — a Btk. 293. §-ában meghatározott és a Btk. 295. §-ának (1) bekezdése szerint minősülő társadalmi tulajdont károsító csalásnak a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét valósítja meg. (5323.) Részletesen: Btk. 293. §-nál. 3561. I. A vásárlók megkárosításánál a kísérlett és a befejezett bűntett. II. A csalás és a vásárlók megkárosításának elhatárolása. III. A kiskereskedelmi vállalat raktárában dolgozók, akik a boltok számára folyamatosan adják ki az árut, a vásárlók megkárosítását elkövethetik. (4853.) Részletesen: Btk. 239. §-nál. 11