Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)
szabadságra bocsátás kedvezményéből nem zárták ki, ebben az esetben a két szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. IV. A feltételes szabadságra bocsátott elitéltnek akár ezt megelőzően, akár a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt javítónevelő munkára elítélése esetén az utóbbi büntetés — a feltételes szabadság ideje alatt is — önállóan végrehajtható, és csak akkor foglalható összbüntetésbe azzal a korábbi szabadságvesztéssel, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, ha a feltételes szabadságot — a Btk. 40. §-ának (3) vagy (4) bekezdése alapján — megszüntették. V. Az összbüntetésbe foglalásnak akkor is helye van, ha törvényi előfeltételei az elsőfokú összbüntetési ítélet meghozatala után, még annak jogerőre emelkedése előtt előreláthatóan már megszűnnek. ad I. 1. Az összbüntetésbe foglalás egyik célja a több büntetésnek egyhuzamban való töltéséből adódó hátrány kiküszöbölése [Btk. 73. § (2) bek.], másik célja annak a hátránynak a kiküszöbölése, ami az elítéltet abból folyóan érte, hogy egy eljárásban elbírálható cselekményeit több eljárásban bírálták el és így több büntetést szabtak ki vele szemben, amelyek együttes tartama nyilván meghaladja azt a büntetést, amit egy eljárásban halmazati büntetésül szabtak volna ki [73. § (3) bek.]. Az összbüntetés helyes kiszabásánál a konkrét esetben irányadó összbüntetés kiszabási elveken felül még különböző szempontokra is figyelemmel kell lenni. Abban az esetben, amikor az összbüntetés célja, hogy a több büntetésnek egyhuzamban való töltéséből adódó hátrányt kiküszöbölje, illetve ellensúlyozza, az összbüntetés mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy a külön-külön kiszabott büntetésekből milyen tartamot tölt a terhelt ténylegesen egyhuzamban és a mérséklés mérvének ehhez kell igazodni. Abban az esetben pedig, amikor az összbüntetések kiszabásánál a Btk. 73. §-ának (3) bekezdésében írt elveknek kell érvényesülniük, a nagyobb mérvű mérséklésnél nem közömbös az sem, hogy a különböző ítéletekkel elbírált cselekmények milyen jellegűek, mennyiben függnek össze. Az összbüntetés tartamának meg kell haladnia az egyes ítéletekben kiszabott legsúlyosabb büntetés tartamát, de nem érheti el a korábban kiszabott büntetések együttes tartamát, és nem haladhatja meg az illető büntetési nemnek a törvény Általános Részében megállapított legmagasabb mértékét [Btk. 73. § (2) bek.]. Ha azonban valamennyi bűntettet a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követték el, az összbüntetést olyan mértékben kell meghatározni, mintha valamennyi büntetést egy eljárásban bírálták volna el és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki (Btk. 66. §). Az összbüntetés ebben az esetben sem érheti el az egyes ítéletekben kiszabott büntetések együttes tartamát [Btk. 73. § (3) bek.], de nem halad10* 147