Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

általán nem lehet szó, mert a Btk. 76. §-ának (2) bekezdése szerint az egyes ítéletekkel kiszabott azonos nemű mellékbüntetések közül — a vagj^onel­kobzás és a pénzmellékbüntetés kivételével — csak azt kell végrehajtani, amely az elkövetőre nézve hátrányosabb. Több közügyektől eltiltás esetében pedig különböző időtartam esetén a hosszabb időtartaműt, egyenlő időtartam esetén azt kell hátrányosabbnak tekinteni, amelyiknek kiállása később kö­vetkezik be. Az adott esetben a bíróság a vádlottat hosszabb tartamú szabadságvesz­tésre ítélte, éspedig olyan jellegű cselekmények miatt, amelyek — a vádlott egész életvezetésére is figyelemmel — a közügyekben való részvételre mél­tatlanná teszik őt. Nemcsak nem lett volna tehát felesleges az említett mel­lékbüntetés kiszabása, hanem mellőzésével kifejezetten törvényt sértett az első fokú bíróság. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoz­tatta, és a vádlottat a közügyektől kétévi időtartamra eltiltotta. [Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 171/1965. sz.] [4524.] 2532. Büntetéskiszabási szempontok emberölést elkövető fiatalkorú ter­helt ügyében. Közügyektől eltiltást fiatalkorúval szemben csak egy évet meghaladó sza­badságvesztés kiszabása esetében lehet alkalmazni. [4501.] Részletesen: Btk. 86. §-nál. 2533. Hivatalos személy elleni erőszak elkövetőjének büntetése, ha ha­sonló erőszakos cselekményért már büntetve volt. [4672.] Részletesen: Btk. 155. §-nál. 50. § 2534. A közügyektől eltiltás nem mellőzhető pusztán azért, mert a terhelt korábban kiszabott közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. [4524.] Részletesen: Btk. 49. §-nál. A foglalkozástól eltiltás 52. § 2535. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a terhelt foglalkozását nasználta fel a bűntett elkövetéséhez, a foglalkozás, nem pedig a szoJkfoglal­kozás gyakorlásától kell eltiltani. Az első fokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki egyéb bűntettekkel halmazatban többrendbeli, számszerint pontosan meg nem határozható, de iegalább 263 rb üzletszerűen elkövetett magzatelhajtásban. Ezért szabadság­vesztés mellett mellékbüntetésként három évre az orvosi foglalkozástól való eltiltásra ítélte. A fellebbezési bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terheltet mellékbüntetésként két évre a szülész-nőgyógyász szakorvosi foglalkozástól való eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A Btk. 51. §-a szerint foglalkozástól eltiltást azzal szemben lehet alkal­90

Next

/
Oldalképek
Tartalom