Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

január 22. napját követően a munkabéréből levont összegeket a terheltnek térítse vissza. [Budapesti Fővárosi Bíróság Fkf. XXI. 5024/1964. sz.] [4253.] 2516. Javító-nevelő munka átváltoztatására irányuló eljárás törvénysértő megszüntetése. A járásbíróság a terhelttel szemben a korábban kiszabott javító-nevelő munka átváltoztatása végett indított eljárást megszüntette. A megszüntetést azzal indokolta, hogy a terhelt a járásbíróságnak 1963. július 8. napján hozott ítéletével kiszabott 10 hónapi javító-nevelő munkát „lényegében kitöltötte". Az eljárást megszüntető végzés nyomban jogerőre emelkedett. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 44. §-ának (1) bekezdése szerint — amennyiben a törvényi előfeltételek bekövetkeztek — a bíróságnak a javító-nevelő munka még hátralevő részét kell átváltoztatnia. A Be. 288. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság ezen eljárás során a terhelt meghallgatása és a szükséges bizonyítás felvétele után tárgyaláson határoz. A kifejtettekből következően törvénysértő az olyan eljárás, amely a hátralevő részt csak hozzávetőlegesen határozza meg, avagy a teljes kitöltés megállapítása helyett megelégszik a „lényegében kitöltötte" meghatározással. A jelen ügyben — a tárgyalási jegyzőkönyv és egyéb adatok alapján — megállapítható, hogy a terhelt a kiszabott 10 hónapi javító-nevelő munkából még 18 napot nem töltött ki, amely átváltoztatás esetén 9 napi szabadságvesztésnek felelne meg. Az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor e körülményt a bizonyítás eredményéhez képest határozottan nem állapította meg, és érdemben nem döntött, hanem az eljárást megszüntette. [Legf. Bír. B. törv. II. 507 1965. sz.] [4522.] 2517. Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása. A terhelttel szemben a járásbíróság magánlaksértés és könnyű testi sértés miatt tízhónapi javító-nevelő munkát szabott ki. A járási ügyészség a javító-nevelő munkából hét hónapnak és huszonkilenc napnak szabadságvesztésre történő átváltoztatását indítványozta, mert a terhelt a munkahelyéről több esetben igazolatlanul mulasztott. Az első fokú bíróság az ügyészi indítvány tárgyában tárgyaláson határozott. Az első fokú bíróság határozata olyan hibában szenved, amely az érdemi felülbírálatot egyébként kizárja. A javító-nevelő munkának a Btk. 44. §-a alapján szabadságvesztésre történő átváltoztatása érdekében elengedhetetlenül fontos annak tisztázása, hogy az átváltoztatásra alapul szolgáló esemény — a munkakötelezettségnek alapos ok nélkül nemteljesítése vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartás tanúsítása — pontosan mikor, melyik napon történt, hiszen csak e körülmény bekövetkezésekor a javító-nevelő munkából még hátralevő rész átváltoztatásáról lehet szó. Ha a terhelten az átváltoztatásra okot adó mulasztás vagy tevékenység után a javító-nevelő munka hátralevő részét részben vagy egészben már végre is hajtották, az átváltoztatásnak ez sem akadálya, azonban ilyenkor — átvál6 Büntetőjogi döntvénytár 81