Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2441. Bűnszövetségben elkövetett bűntetteknél a tettesi és részesi tevékenység elhatárolása. [4627.] Részletesen: Btk. 114. §-nál. 2442. Utcai verekedés során a sértett bántalmazásának az egyik vádlott részéről garázdaságként, a másik vádlott részéről emberölésként való minősítése [4639.] Részletesen: Btk. 219. §-nál. 14. § 2443. Felbujtó és pszichikai bűnsegéd elhatárolása emberölésnél. Az első fokú bíróság Sz. J. I. r. vádlottat előre kitervelt módon és nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint 1 rb. büntető ügyben hamis tanúzásra rábírás miatt halmazati büntetésül 14 évi szabadságvesztésre, valamint 10 évre a közügyektől eltiltásra; P. S. II. r. vádlottat előre kitervelt módon és nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint 2 rb. büntető ügyben hamis tanúzásra rábírás miatt halmazati büntetésül 12 évi szabadságvesztésre, valamint 10 évre a közügyektől eltiltásra; M. J.-né III. r. vádlottat bűnsegédi minőségben elkövetett emberölés miatt 8 évi szabadságvesztésre, valamint 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak elítélésének alapját képező tényállás lényege a következő: Sz. J. 1963. évi augusztus hó 9. napján ismerkedett meg M. J.-nével, és ettől kezdve rendszeresen, legalább másodnaponként találkoztak. Rövidesen nemi kapcsolat alakult ki közöttük. 1963. évi szeptember hó 1. napján együtt szórakoztak a búcsúban a késő éjszakai órákig. M. J.-né éjszakára sem ment haza, hanem azt Sz. J. lakásán töltötte. Szeptember hó 2-án sem mert hazamenni, mert attól tartott, hogy kimaradásáért férje felelősségre vonja és megveri. M. J.-né bizalmas együttlétükkor töbször panaszkodott Sz. J.-nek a férjére, annak durva bánásmódja miatt, s 4—5 alkalommal olyan kijelentést is tett, hogy annyira gyűlöli a férjét, hogy azt megölni vagy megöletni is képes lenne, a férje életbiztosítási összegéből adna annak, aki férjét megölné. Az 1963. évi augusztus hó 26. napjától augusztus hó 31. napjáig terjedő — a sértett megölését megelőző — héten M. J. sértett éjszakai műszakban dolgoztt. Sz. J. e hét első napjainak egyikén M. J.-né lakásán töltötte az éjszakát. Ez alkalommal a közösülés után kérte fel kifejezetten őt M. J.-né a férje megölésére, amely kérés elől kitért. Ugyanezen a héten, a hét vége felé Sz. J. és M. J.-né a Margitszigeten találkoztak késő este és ez alkalommal, szintén közösülés után, a Szigetről jövet M. J.-né újból kijelentette Sz. J. előtt, hogy annak, aki férjét megölné vagy úgy megverné, hogy abba bele is halna, juttatna az életbiztosítási összegből. Ez alkalommal vetette fel utoljára M. J.-né férje megölésének gondolatát Sz. J. előtt. M. J.-né a férje megöléséről szeptember hó 5-én a munkahelyén munkatársaitól szerzett tudomást. Szeptember hó 2-án a déli órákban Sz. J. és M. J.-né azzal vált el egymástól, hogy másnap találkoznak. Sz. J. másnap, szeptember hó 3-án M. J.-nét kereste munkahelyén, ott azonban azt a választ kapta, hogy nem tudnak róla. Az asszonyt keresve kiutazott V.-re, ahol arról értesült, hogy M. J.-nét a férje súlyosan megverte, s még az asszony édesanyja sem tud tartózkodási helyé25