Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

a vádlott-társai lakásából ölési szándékkal rohant ki. Erre mutat, hogy arra alkalmas eszközt nem is vitt magával. A III. r. vádlott azonban a támadók között fizikailag a legerősebb személyvolt, és azt maga is nyomban felmérhette, hogy az ő közreműködése nélkül vádlott-társai a nagyobb és erős testalkatú sértettet nem bírják leküzdeni. Tudta azt, hogy az L r. vádlottnál kés van, továbbá hogy a sértett és az I. r. vádlott ásóval, illetve késsel, tehát az emberi élet kioltására alkalmas eszközökkel támadnak egymásra. Ölési szándék hiányában a III. r. vádlottnak ekkor már inkább akadályoznia kellett volna a verekedést, mintsem abban vádlott-társai oldalán részt venni. A III. r. vádlott a sértett ellen irányuló tevékenységével akkor sem hagyott fel, amikor azt az I. r. vádlott már megszúrta, sőt amikor az I. r. vádlott a sértett gyomrára ült, még a lábát is lefogta. Mindebből a Legfelsőbb Bíróság arra következtetett, hogy a III. r. vádlott az I. r. vádlott konyhájából még nem ölési szándékkal jött ki ugyan az udvarra, de a verekedés kezdeti szakától már ölési szándékkal tevékenykedett, s így az I. r. vádlottal szándékegységben cselekedett. Ilyen tényállás mellett az első fokú bíróság helyesen mondotta ki a vádlottak bűnösségét társtettességben elkövetett emberölésben. [Legf. Bír. Bf. I. 38/1964. sz.] [4153.] 2440. I. Társtettesi minőségben elkövetett emberölés. II. Eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés és halált okozó testi sértés elhatárolása. A sértett nyugdíjas bányász, tengeri törésnél idénymunkásként a n.-i állami gazdaságban dolgozott. A község közelében levő munkásklubban szeszesitalt fogyasztott. Ugyanott italozott a négy vádlott is. Valamennyien töményszeszt fogyasztottak, mert más ital már nem volt. A helyiség zsúfolt volt. J. I. III. r. vádlott 3 pohár konyakot vitt a söntésasztaltól a vádlott-társaival közös asztalhoz. A tolongó vendégek között a sértett véletlenül meglökte J. I. könyökét, amelynek folytán az egyik pohárból a konyak részben kilöttyent. K. K. I. r. vádlott a már távozni készülő sértettet e miatt kötekedő szándékkal felelősségre vonta. Követelte tőle az ital árát. A békés természetű sértett elnézést kért, és a véletlenre hivatkozott. K. K. tovább kötekedett, hangoskodott, ezért az italmérő vezetője verekedéstől tartva zárórát rendelt el. Hangoskodás és huzakodás közben került az utcára K. K. és a sértett. Kint megragadta a sértett kezét, szorongatta, rángatta úgy, hogy a sértett a fájdalomtól meggörnyedt. Többen korholták K. K.-t, de nevezett azt hangoztatva, hogy „nem félek senkitől, kiirtom az egész pusztát", tovább folytatta durva támadását. Jobb kézzel a sértett ruháját megragadta, bal kézzel erőteljesen ütött a sértett jobb arcára. K. K.-t a fivére akkor elrántotta a sértett közeléből. Ezt követően J. I. bántalmazta tovább a sértettet, erőteljesen hasba vagy szeméremtesten rúgta. A sértett a segítségére siető nődolgozók segítségével az épület sarka felé haladt. K. K. elszabadította magát fivérétől, és egy fémfoglalattal ellátott fanyelű csukott zsebkést ökölbe szorítva, nagy erővel a bal arcfelén megütötte a sértettet. A sértett elesett, és akkor a vádlottak együttesen rátámadtak és bántalmazták. K. K. az épület sarkánál ismételten megütötte a sértettet. Cs. Gy. nekirontott a sértettnek és nagy erővel két ízben fejen, illetve nyakon 23