Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Az ügyben eljárt bíróságok a terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A határozat ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. Az első és másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését azzal indokolta, hogy a terhelt „első ízben követett el egyetlen bűncselekményt". Nem vette azonban figyelembe, hogy az orvosi etika éppen a beteg és az orvos közötti sajátságos bizalmi viszonyra való tekintettel az orvossal szemben fokozottabb erkölcsi követelményeket támaszt, és hogy a terhelt a véleményezés megadásánál makacsul kitartott ama feltétel mellett, hogy a sértett vele nemi kapcsolatba lépjen. A terhelt a cselekményt olyan személy sérelmére követte el, aki vele a szociális betegségi biztosítás keretében jogos igénye folytán került szükségszerűen kapcsolatba. A terhelt cselekménye tehát nem tekinthető tárgyilag kisebb jelentőségű bűntettnek, és cselekményének menthető motívuma sincs. A terhelt a megyei tanács vb. egészségügyi osztályának értesítése szerint a munkafegyelem megsértése miatt már több ízben kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetést, s figyelmeztetésben részesült azért is, mert a betegekhez való viszonya és azok orvosi ellátása nem volt megfelelő. A fentiekre tekintettel a terhelt cselekményének fokozottabb társadalmi veszélyessége van, a büntetés célja tehát a szabadságvesztés végrehajtása nélkül nem érhető el. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltre kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését mellőzte. [Legf. Bír. B. törv. II. 453/1965. sz.] [4531.] 2780. Kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésnél vagyoni előny megfizetésére való téves kötelezés, amikor a terhelt csupán ígéretet tett vagyoni előny adására. [4461.] Részletesen: Btk. 154. §-nál. 150. § 2781. Építkezési tervezési munkával kapcsolatos üzérkedés. [4084.] Részletesen: Btk. 236. §-nál. 2782. Kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésnél vagyoni előny megfizetésére való téves kötelezés, amikor a terhelt csupán ígéretet tett vagyoni előny adására. [4461.] Részletesen: Btk. 154. §-nál. Befolyással üzérkedés 153. § 2783. A befolyással üzérkedés elévülése. A befolyással üzérkedésnek minősülő egyes bűntettek vonatkozásában mind az ügyész, mind a védelem felvetette az elévülés kérdését. Annak eldöntése céljából, hogy a szóban forgó bűntettek büntethetősége a büntetőeljárás megindulásáig elévült-e, elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy melyek voltak és mikor valósultak meg azok a cselekmények, amelyekkel a bűntett befejezést nyert. 208