Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

tés alapjául nem szolgáló visszaesésnél viszont a megfelelő súlyú büntetés kiszabását, a törvény szigorának az alkalmazását a bíróságnak az adott súlyosító körülmények tüzetes elemzésével kell megindokolnia. (Így pl., hogy az elkövetőt korábban már azonos vagy hasonló jellegű bűntettekért, garázda vagy erőszakos cselekményekért, vagy válogatás nélkül elkövetett bűncselekményekért már elítélték stb.) III. A visszaesők bűnözése elleni küzdelemben alapvető jelentősége van a bűntettet előidéző okok, az ezt lehetővé tevő körülmények, valamint a bűnelkövető személyisége vizsgálatának. 1. Ahhoz, hogy a megfelelő büntetéskiszabási gyakorlat kialakuljon, biztosítani kell azt, hogy a visszaesés kérdésében a bíróság megalapozottan foglaljon állást. Mellőzhetetlen az előző elítéléssel kapcsolatos bűnügyi iratok beszerzése és azok tüzetes tanulmányozása. A Be. 13. §-ának helyes alkalmazásával fel kell deríteni azokat az okokat és körülményeket, amelyek az újabb elkövetésnél közrehatottak. Nem elég csupán azt ismerni, hogy az elkövetőt korábban milyen bűntett miatt, s milyen büntetésre ítélték. Szükséges, hogy a bűnüldöző szervek a bűntett összes körülményeit, az elkövetés módozatait tüzetesen megismerjék. Kutatni kell a korábban alkalmazott büntetés hatástalanságának az okait, s evégből behatóan vizsgálni és értékelni kell a visszaeső személyi körülményeit, jellembeli adottságait és sajátosságait, életvezetésének módját, s mindazt, ami az elkövető társadalomra veszélyességének a fokát érinti, egyben az újabb bűncselekmény elkövetésének az okát, az elősegítő körülményeket feltárhatja. A visszaeső, illetve a büntetett előéletű bűnelkövetők személyiségének vizsgálatával kapcsolatban általában több adat beszerzése szükséges, mint az első ízben bűncselekményt elkövetőknél. Ezeket az adatokat lehetőleg már a nyomozás során kell megszerezni, a bíróság részéről legfeljebb azok kiegészítésére kerülhet sor, főfeladata azonban azok értékelése. A személyiség-vizsgálatot és az okfelderítést a bíróságnak nem elvontan, öncélúan, hanem mindig a konkrét ügyre, tényekre és elkövetőre vetítve — meghatározott keretek között — kell elvégeznie. Az első ízben bűntettet elkövetőknél gyakran közrehat az alkalomszerűség vagy egyéb külső körülmény. A visszaesőknél azonban a személyiséggel kapcsolatos szubjektív körülmények rendszerint dominálok. Behatóbban kell vizsgálni például a terheltnek a családi környezethez való kapcsolatát, a munkához való viszonyát, a munkahelyi kollektívába való beilleszkedését, illetve ennek hiányát. Indokolt lehet felderíteni, hogy vannak-e káros szenvedélyei, továbbá elemezni kell erkölcsi téren fennálló fogyatékosságait. 2. A visszaesés elleni küzdelem eredményességének előfeltétele azoknak a tényezőknek a kiküszöbölése, amelyek akadályozták az átnevelési folyamat hatásosságát. Ehhez képest fogyatékos a nyomozati és a bírósági tevékenység akkor, ha az okok és körülmények kutatása kizárólag a legutóbb elkövetett bűntettre szorítkozik. A szükséges adatok beszerzésének az elmaradása a bírósági tárgyaláson gyakran alig helyrehozható következményekkel jár. Kiderítetlenek maradhatnak azok az okok és feltételek, amelyek a vissza198