Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Ennek a célnak az elérésére alkalmas nevelő intézkedés vagy büntetés mérvének megállapítása előtt gondosan fel kell deríteni azokat a körülményeket, amelyek a fiatalkorú egyéniségének, értelmi fejlettségének és életviszonyainak megismeréséhez szükségesek. Mindezeknek a körülményeknek tüzetes felderítése nélkül az elbírált ügyben sem lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a fiatalkorú helyes irányú erkölcsi fejlődése érdekében a súlyos jellegű bűncselekménye folytán milyen büntetés kiszabása szükséges. A Be. 333. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés éppen az előzőekben említett körülmények felderítése érdekében rendeli el kötelezően a fiatalkorú törvényes képviselőjének, gondnokának tanúkénti kihallgatását. Sőt azt is kimondja, hogy az előző bekezdésben említett adatok közlésére a Be. 65. §-ában meghatározott mentesség nem terjed ki. Az eljárt bíróság a fiatalkorú egyéniségének és életviszonyainak megismeréséhez szükséges körülményeket nem tárta fel kellően. Általánosságban utalt arra, hogy a fiatalkorút a sz.-i gimnázium I. osztályából iskolai rendtartásba ütköző magatartása miatt tanácsolták el, továbbá, hogy a m.-i gimnáziumban is közösségellenes magatartást tanúsított és szembe helyezkedett a nevelők utasításaival. Kiemelte, hogy szerény anyagi körülményei ellenére feltűnően jól öltözött. Utalt arra, hogy általában kereste az idősebb férfiak társaságát, a fiú osztálytársaival kapcsolatban is erkölcsileg kifogásolható megnyilvánulásai voltak, a barátnőit reájuk gyakorolt rossz hatása miatt eltiltották tőle. Ezek az általános megállapítások azonban nincsenek konkrét tényekkel alátámasztva. Nincs tényállás arra, hogy a fiatalkorú vádlott az sz.-i gimnáziumban az onnan történt eltanácsolása előtt hogyan viselkedett. Milyen volt ott az osztálytársaival való kapcsolata. Arra sincs adat, hogy milyen szorgalommal végezte tanulmányait ebben a középiskolában. Nincs tehát közelebbi tényállás arra, hogy milyen magatartásával sértette meg a fiatalkorú a sz.-i gimnáziumban az iskolai rendtartást, és mi volt az iskolából való eltanácsolásának közvetlen előzménye és oka. Tisztázni kellett volna, hogy a fiatalkorú a sz.-i gimnáziumban erkölcsileg kifogásolható magatartást tanúsított-e, vagy milyen okból történt onnan az eltanácsolása. A m.-i gimnázium magatartásával kapcsolatban is tüzetesebben fel kellett volna deríteni, hogy miben jelentkezett a fiatalkorú vádlott közösségellenes magatartása. Annál is inkább fel kellett volna ezt deríteni, mert az eljárás adatai szerint a fiatalkorú vádlott tagja volt a középiskolai KlSZ-szervezetnek, az Ifjúsági Klubnak és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Rádiósklubjának. A fiatalkorú vádlott a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy a KISZ-ben társadalmi munkát is végzett. Vallotta, hogy az MHS Rádiós Klubban operátornak készült, tanulta a távíró jelek adását és a vételét. Mindezek inkább a közösségbe való beilleszkedésére mutatnak. A fiatalkorú vádlott egyéniségének megismeréséhez meg kellett volna hallgatnia a középiskolai KISZ-szervezet vezetőjét, az Ifjúsági Klub vezetőjét és az MHS Rádiós Klub vezetőjét — a fiatalkorúnak az említett tömegszervezetekben végzett társadalmi munkájára, az ott tanúsított magatartására, a társaihoz való kapcsolatára. [Be. 333. § (1) bek.] 174