Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

bíróság ítéletének az összbüntetést kiszabó, valamint az összbüntetésbe a már letöltött javító-nevelő munka tartamát beszámító rendelkezései törvénysértők. [Be. 282. § (1) bek.] Ezért az említett ítéletnek törvénysértő rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben kiszabott 4 hónapi javító-nevelő munkából még végre nem hajtott 3 hónap és 9 napnak — a Btk. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti átszámítás folytán — megfelelő 1 hónapi és 19 napi, valamint a második ítélettel kiszabott 2 hónapi szabadságvesztés helyett — összbüntetésül — a Btk. 72. és 75. §-ai alkalmazásával — 3 hónapi szabadságvesztést állapított meg. [(Be. 282. § (4) bek.) Legf. Bír. B. törv. IV. 336/1964. sz.] [4039.] 2689. Összbüntetésbe foglalásnál a javító-nevelő munkának csupán a még végre nem hajtott része vehető alapul. Az első fokú bíróság az 1964. évi február hó 11-én hozott és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a szabadságvesztést és javító-nevelő munkát megállapító részükben hatályon kívül helyezte: 1. a kerületi bíróság ítéletét, mellyel a terhelttel szemben 10 hónapi javítónevelő munkát állapított meg — továbbá 2. a kerületi bíróság ítéletét, mellyel a terheltet 6 hónap szabadságvesztésre ítélte és a fentebb kiszabott büntetések helyett a terheltet összbüntetésül 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, megállapítva, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Megállapította, hogy a 10 hó javító-nevelő munkából letöltött 7 hó 9 nappal a terhelt az összbüntetésből 3 hó 20 napot kiállott. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 75. § (2) bekezdése értelmében a szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalásánál a javító-nevelő munkának csupán a még végre nem hajtott részét kell alapul venni a Btk. 44. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti mértékben. A Btk. 75. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik, hogy összbüntetésbe foglalásnál a már végrehajtott javító-nevelő munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának és összbüntetésbe foglalásának nincs helye. Így a már letöltött javító-nevelő munka tartamának az összbüntetésül kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítására sem kerülhet sor. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor összbüntetést kiszabó ítéletében a terhelttel szemben kiszabott 10 hó javító-nevelő munka teljes tartamának a Btk. 44. § (2) bekezdése szerinti átszámítás folytán megfelelő 5 hónapot foglalta összbüntetésbe a 6 hónapi szabadságvesztéssel. A terhelt a 10 hó javító-nevelő munkából 7 hó 9 napot töltött ki, így 2 hó 21 nap az abból ki nem töltött idő, mely a Btk. 44. § (2) bekezdés szerint átváltoztatás folytán 1 hó 11 napi szabadságvesztésnek felel meg. A fent kifejtettek folytán a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítéletének az összbüntetést kiszabó, valamint az összbüntetésbe a már letöltött javító-nevelő munka tartamát beszámító rendelkezése törvénysértő. Ezért az ítéletnek törvénysértő rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben kiszabott 10 hó javító-nevelő munkából még végre nem hajtott 2 hó 21 napnak — a Btk. 44. § (2) bekezdése szerinti szabadság157