Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

iából is, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására van szükség. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése az ily jellegű cselekményeknél még a terhelt idősebb kora ellenére sem szolgálja a büntetés céljainak megvalósulását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott ítéletet a szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó részében hatályon kívül helyezte, és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. [Legf. Bír. B. törv. V. 73/1965. sz.] [4420.] 2656. A boltvezető társadalmi tulajdont károsító jelentősebb összegű sikkasztása miatt kiszabott szabadságvesztés törvénysértő felfüggesztése. A járásbíróság a terheltet társadalmi tulajdont károsító folytatólagos sikkasztás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és 1000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt vezetése alatt álló boltban 1964. május 26. napján leltárt tartottak. Ez alkalommal 6109,70 Ft leltártöbblet mutatkozott. Miután a szövetkezet vezetősége a terhelt kérelme ellenére sem tartott ellenőrző leltárt, a terhelt elhatározta, hogy a többletként mutatkozó összeget kiveszi a kasszából. így is tett 1964. júniusában több napon keresztül, és az volt az elgondolása, hogy amennyiben utóbb sem jelentkezik ez az összeg hiányként, úgy megtartja magának. A terheltet 1964. július 1. napjával egy másik boltba helyezték át, mint vezetőt. Ekkor újabb, átadó leltárt tartottak, ennek során az előző többlet most mint hiány jelentkezett. A terhelt ezt követően a cselekményt beismerte, és a hazavitt 6200 Ft-ot a szövetkezetnek — még a feljelentés előtt — visszafizette. A járásbíróság ítélete ellen a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a büntetés végrehajtásának felfüggesztésénél nem vette figyelembe a cselekmény társadalmi veszélyességének fokát, nem észlelt a terhelt terhére súlyosító körülményt, és túlzott mértékben vette figyelembe mint enyhítő körülményt a 20 éves terheltnél a büntetlen előéletét. A terhelt által elsikkasztott 6200 Ft jelentősebb összeg. A cselekményt mint boltvezető, tehát bizalmi beosztásával visszaélve követte el. Súlyosító körülményként kell értékelni a folytatólagosságot. Büntetlen előélete jelentős enyhítő körülménynek nem tekinthető, mert 20 éves életkorban a büntetlen előélet még nem különös érdem. Ilyen körülmények között a járásbíróság tévesen értékelte olyként a terhelt által tanúsított magatartást, hogy a büntetés a végrehajtás felfüggesztése mellett is elérheti a célját. A terhelt által elkövetett és viszonylag gyakori cselekménynél a büntetés végrehajtásának felfüggesztése rendszerint nem valósítja meg a Btk. 34. §-ában írt büntetési célokat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzte, azonban a kiszabott büntetés mértékét 4 hónapi szabadságvesztésre leszállította, mert e körben már jelentősen figyelembe kellett venni, hogy a terhelt a cselekményének felfedése után ugyan, de még a büntető feljelentés megtétele előtt, a kárt megtérítette. Ugyancsak mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a pénzmellékbüntetés kiszabását, mert nincs adat arra, hogy e terheltnek megfelelő vagyona vagy jövedelme volna, a szabadságvesztés 144