Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A terhelt a peradatokból kitűnően rendszeresen fogyaszt jelentősebb mennyiségben italt. Cselekménye elkövetése idején is nagyobb mennyiségű ital fogyasztása következtében közepes fokú alkoholos befolyásoltság alatt állott. Ilyen körülmények között az a tény, hogy cselekményét motiválatlanul, minden különösebb indok nélkül hajtotta végre, távolról sem csökkenti a cselekmény társadalmi veszélyességét. Ez éppen egyik jellegzetes ismérve az alkohol hatása alatt mások életére támadó bűncselekmény elkövetésének. Az ilyen jellegű cselekmények társadalomveszélyessége azért is fokozottabb, mert lényegesen csökkenti a váratlan támadás elleni védekezés lehetőségét. A kifejtettekre tekintettel az Elnökségi Tanács nem, látott alapot a Btk. 68. § (3) bekezdésében foglalt kivételes jellegű rendelkezés alkalmazására. [Legf. Bír. B. törv. eln. tan. 132/1964. sz.] [4013.] ^575. Garázda jellegű bűntettek megelőzése érdekében általában végrehajtható szabadságvesztés kiszabása indokolt. A járásbíróság a terheltet súlyos testi sértés miatt 10%-os bércsökkentéssel járó 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terheltet a terhére megállapított bűntett miatt 3 hónapi szabadságvesztésre és 1000 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt italos állapotban a késő esti órákban a vasútállomás előtt padon üldögélő sértettbe minden ok nélkül belekötött, majd zsebkésével a sértett bal arcfelébe szúrt. A szúrás a rágóizmokba hatolt, és 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott. A terheltet 1957. évben a járásbíróság ugyancsak súlyos testi sértésért egy ízben már 500 forint pénzbüntetésre ítélte. E tekintetben mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen a kiszabott szabadságvesztés enyhesége és a büntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt emelt törvénysértési óvás alapos. A terhelt garázda módon, veszélyes eszközzel okozta a testi sértést. Mivel korábban ugyancsak súlyos testi sértés miatt már büntetve volt, ezt az elítélést a Btk. 78. § (3) bekezdéséhez képest a jelen esetben súlyosító körülményként kell figyelembe venni. Ezek a szempontok hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását teszik szükségessé, mint amilyet a másodfokú bíróság alkalmazott. Az ilyen garázda jellegű bűntettek megelőzése érdekében általában végrehajtható büntetés kiszabása indokolt. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése ugyanis rendszerint nem alkalmas arra, hogy a garázda magatartást tanúsító vagy ilyen magatartásra hajlamos személyeket hasonló cselekmények elkövetésétől hathatósan visszatartsa. A másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy ebben az ügyben az első fokú bíróság által alkalmazott javító-nevelő munka kiszabása nem felel meg a törvénynek. Tévedett és törvényt sértett azonban akkor, amikor a szabadságvesztést túlzottan enyhe mértékben állapította meg, és főleg akkor, amikor az ilyképp meghatározott szabadságvesztés végrehajtását fel is függesztette. 112