Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

sel történő elítélésére a Be. három lehetőséget ad. Ilyen végzést a bíróság előkészítő ülésen [Be. 179. § (1) bekezdés], a tárgyaláson [Be. 221. § (2) bekezdés], és kivételesen a tárgyalás előtt zárt ülésben [Be. 184. § (2) bekezdés] hozhat. Arra azonban, hogy a tárgyalási szak megkezdése után tárgyaláson kívül zárt ülésben határozzon ebben a kérdésben, törvényes lehetőség nincs. A tárgyalás egységét az első bíróság által elrendelt pótnyomozás nem szakította meg, annak befejezésével az ügy a tárgyalási szakba került vissza, amely a Be. 220. §-a (4) bekezdésének rendelkezésében meghatározott cselekménnyel fejeződik be. A Be. 198. §-a pedig a közvetlenség és szóbeliség elvének a tárgyaláson való érvényesülését azáltal biztosítja, hogy meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akiknek a részvétele a tárgyaláson kötelező. Az elbírálás alatt álló ügyben — figyelemmel a vád tárgyává tett bűntett törvényi büntetési tételére (2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés) •— a Be. 18. §-a (2) bekezdése a) pontjának rendelkezése szerint az ügyész, és a Be. 38. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja értelmében a védő távollétében a tárgyalás nem tartható meg. Az első fokú bíróság, amikor tárgyaláson kívül hozta meg a megszüntető végzését, megfosztotta az ügyészt és a védőt a Be. szerint nem mellőzhető perbeli tevékenységétől, és az említett alapelveket ezáltal súlyosan megsértette. Ez a szabálysértés a határozatra lényeges kihatással volt, és így a Be. 269. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel megvalósult a Be. 256. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatályon kívül helyezési ok. Érdemben sem ért azonban egyet a másodfokú bíróság az első fokú bíróság döntésével. A vádlott visszaesőként, társadalmi tulajdon sérelmére követte el az orgazdaságot. Nem tartotta vissza az elkövetéstől az sem, hogy korábbi büntetésének végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Az elbírálás alatt álló bűntettet a próbaidő alatt valósította meg. A személyében rejlő társadalomra veszélyesség meghaladja tehát azt a mértéket, amely alanyi oldalon a Btk. 60. §-a alkalmazásának előfeltétele, s így az első fokú bíróság végzése ebben a vonatkozásban is törvénysértő. [Pest Megyei Bíróság Bf. III. 279/1965. sz.] [4552.] 2547. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés megítélése a Btk. alapján. [4155.] Részletesen: Btk. 267. §-nál. 2548. A gyalogjáró felelőssége a közlekedés biztonságáért. [4190.] Részletesen: Btk. 257. §-nál. 2549. Tárgyi eljárásban az elkobzás kimondásának mellőzése. [4259.] Részletesen: Btk. 250. §-nál. 2550. Figyelmeztetés alkalmazása nem vonja maga után a közkegyelem (1963. évi 4. sz. tvr.) hatálytalanítását. [4427.] Részletesen: Btk. 30. §-nál. 7* 99