Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

toztatni, az esetek döntő többségében nem támasztja alá a mindennapi élettapasztalat. Egyébként a törvény is ismer kizárólag pénzfőbüntetéssel büntethető bűncselekményeket. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXIII. 2.522/1957. sz.) [1782.] 263. A felfüggesztett szabadságvesztés esetén is a pénzmellékbüntetés csak a megfelelő vagyonnal, keresettel vagy jövedelemmel rendelkező terhelttel szemben alkalmazható. A pénzmellékbüntetés kiszabásának — a Btá. 33. § (1) bekezdés [Btk. 46. § (1) bek.] értelmében — elengedhetetlen előfeltétele, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete legyen. Ezek az anyagi előfeltételek a vádlottnál nem forognak fenn. Ennek hiányában pedig nincs helye pénzmellékbüntetés kiszabásának, csupán azon az alapon, hogy „a felfüggesztett szabadságvesztés mellett legalább a tényleges hátrányként jelentkező végrehajtandó pénzmellékbüntetés nehezedjék a vádlottra". (Legf. Bír. Bf. IV. 1.987/1960. sz.) [2893.] 264. Pénzmellékbüntetés mellőzésének törvénysértő indokolása. A járásbíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet 600 Ft értékhatárt meghaladó lopásban és ezért 4 hónapi szabadságvesztésre és 500 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A tényállás szerint a terhelt italbolti szórakozása során tudomást szerzett arról, hogy a sértettnél nagyobb összegű pénz van. Az éjszakai órákban annak lakására ment, s miután meggyőződött arról, hogy a sértett alszik, a nyitott ajtón keresztül bement a lakásba és a sértett nadrágzsebéből 1700 Ft-ot eltulajdonított. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte, a következő indokolással: „Végrehajtandó szabadságvesztésbüntetés mellett nem indokolt és a törvénynél fogva sem kötelező még pénzmellékbüntetés kiszabása is, ezért a megyei bíróság ennek alkalmazását mellőzte." A megyei bíróság ítélete indokolásának idézett része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A megyei bíróság ítéletének idézett indokolása azt az álláspontot juttatja kifejezésre, mely szerint végrehajtandó szabadságvesztésbüntetés mellett pénzmellékbüntetés kiszabása a törvénynél fogva nem kötelező. Ez a megállapítás a Btá. 33. §-ával (Btk. 46. §) ellentétben áll. A Btá. 33. §-a (Btk. 46. §) szerint a bűntett olyan elkövetőjével szemben, akinek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van, mellékbüntetésként pénzbüntetést kell alkalmazni a vagyon elleni bűntettek minden esetében és akkor is, ha a bűntettet anyagi előny szerzése céljából követte el. A törvény rendelkezése nem tesz különbséget a pénzmellékbüntetés alkalmazhatósága szempontjából végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztés között. Ha az elkövetőnek megfelelő vagyona, keresete vagy jövedelme van, a vagyon elleni bűntettek minden esetében a pénzmellékbüntetést ki kell szabni, tehát akkor is, ha az elkövetőt szabadságvesztésre ítélték. 96