Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A járásbíróság ítélete tehát pénzmellékbüntetést kiszabó részében — a törvény által előírt előfeltétel hiányában — törvénysértő. (Legf. Bír. B. 409/1954. sz. törvényességi határozata.) [431.] 259. A pénzmellékbüntetés kiszabásának egymagában nem lehet alapja az a körülmény, hogy az elkövető a bűncselekménnyel vagyoni előnyt szerzett. A Btá. 33. §-ának (1) bekezdése [Btk. 46. § (1) bek.] szerint a pénzmellékbüntetés kiszabásának általános előfeltétele, hogy a terheltnek megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete legyen. A terhelt azonban vagyontalan és a havi keresete 800 Ft-ot tett ki. Nyilvánvaló, hogy a keresetéből nem takarított meg olyan összeget, amiből a pénzmellékbüntetést kifizethetné. A hoszszabb időtartamra, 2 évi szabadságvesztésre történt elítélés következtében pedig huzamos időn át egyáltalában nem lesz olyan keresete, ami a pénzmellékbüntetés alapjául szolgálhatna. A szabadságvesztés tartama alatti keresetet ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni, mert a nevelés szempontjaival összeegyeztethetetlen volna, hogy a nevelést szolgáló büntetés töltése során elért keresetre is kiterjedjen a pénzbüntetésben érvényre jutó hátrány. Ezek következtében a terhelttel szemben pénzmellékbüntetés kiszabása vagy ennek a szempontnak a sérelmével járna, vagy pedig azt eredményezné, hogy a pénzmellékbüntetést szabadságvesztés büntetésre kellene majd a két évi börtön kiállása után átváltoztatni. A Btá. 33. § (1) bekezdésének [Btk. 46. § (1) bek.] kiemelt rendelkezéséből, a pénzmellékbüntetés céljából következőleg nyilvánvalóan nem törvényszerű az olyan pénzmellékbüntetés kiszabása, amelynél már előre nyilvánvaló, hogy a pénzű ntetés megfizetésére nem fog sor kerülhetni, hanem a terhelt kedvezőtlen anyagi helyzete folytán a pénzmellékbüntetés helyett is, annak átváltoztatásával szabadságvesztést kell majd végrehajtani. A megtámadott ítélet azzal indokolja a pénzmellékbüntetés kiszabását, hogy a terhelt a bűncselekmények elkövetésével 2100 Ft jogtalan vagyoni előnyre tett szert és a pénzmellékbüntetés mellőzése esetén ezt a jogtalanul szerzett vagyoni előnyt megtartaná. Ez az álláspont nem helytálló. A bűncselekmény elkövetésével okozott kár kártérítési kötelességet von maga után. Az egyik sértett javára a bíróság már meg is ítélt 855,20 Ft kártérítést és fennáll annak lehetősége, hogy más jóhiszemű károsultak is eredményesen kártérítési igényt érvényesítenek a terhelttel szemben. (Legf. Bír. B. 1.389/ 1954. sz. törvényességi határozata.) [732.] 260. Megfelelő vagyoni és jövedelmi előfeltételek hiányában a pénzmellékbüntetés alkalmazásának nem lehet alapja az, hogy a vádlottra kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. A járásbíróság a vádlottat veszélyeztetés miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette. A pénzmellékbüntetés kiszabása törvénysértő. A Btá. 33. §-ának (1) bekezdése [Btk. 46. § (1) bek.] értelmében a pénzbüntetés akár kötelező [a) pont], akár vagylagos [t) pont] kiszabásának el94