Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a vádlott bűnösségét megállapította. A vádlót 19 éves, az életpálya kezdetén levő dolgozó. Bűncselekményének elkövetésénél nagymértékben közrehatott az, hogy a vállalat is súlyosan megsértette a dolgozók egészségvédelmére, pihenésére vonatkozó előírásokat. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság úgy találta, hogy a vádlottal szemben a büntetés célja szabadságelvonás nélkül is elérhető. Ezért őt a Btá. 48. § (1) bekezdése (Btk. 42. §) értelmében javító-nevelő munkára ítélte. Ennek időtartamát 4 hónapban állapította meg. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 167/1954. sz.) [322.] 238. Javító-nevelő munka törvénysértő alkalmazása. A terhelt gépkocsivezető a munkaidő alatt rokonait az állami gépkocsin italozni vitte. Az italboltban ő maga másfél óra alatt 3 nagy fröccsöt, 2 deci tiszta bort és féldeci kevertet ivott. Bár a gépkocsival a munkahelyen való jelentkezést illetően máris jelentős késedelemben volt, a gépkocsin még ezután is előbb rokonait kívánta azok lakására szállítani. Útközben 45—50 km sebességgel előzött egy előtte haladó motorkerékpárt. Előzés után a gépkocsi felszaladt a gyalogjáróra s nekiütődött az ott levő villanyoszlopnak. A gépkocsi utasai 20 napon belül gyógyuló testi sérüléseket szenvedtek, a gépkocsiban pedig 10 000 Ft értékű károsodás keletkezett. A járásbíróság a terheltet javító-nevelő munkára kötelezte. A törvényességi tanács a terheltet szabadságvesztésre ítélte, reámutatva az alábbiakra: A terhelt azzal, hogy munkaidő alatt, amikor az általa vezetett gépkocsi megérkezését munkahelyén már nyilvánvalóan várták, leült italozni s nagyobb mérvű italfogyasztásának következményeként a terhére megállapított bűncselekményeket követte el — igen nagymérvű felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot. Kötelességeinek teljes semmibevételét mutatja az, hogy több órás késedelem után is előbb még hozzátartozóinak hazaszállítására vállalkozott. E súlyos mérvű felelőtlenségben a társadalmi veszélyességnek olyan magasabb foka jelentkezik, amely kizárja a javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségét. A javító-nevelő munka sem az ilyen egyéniséget mutató terhelt nevelését, sem a hasonló eljárástól való általános visszatartás célját nem szolgálhatja eredményesen. Mindkét vonatkozásban a nevelés erőteljesebb eszközére, szabadságvesztésre van szükség. (Legf. Bír. B. 460/1954. sz. törvényességi határozata.) [350.] 239. Javító-nevelő munka alkalmazása a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést elkövető terhelttel szemben. A vádlott által vezetett tehergépkocsi fékje a vádbeli alkalommal hengerszakadás miatt felmondta a szolgálatot. A járásbíróság a vádlott bűnösségét élet vagy testi épség veszélyeztetésében (foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben) azért állapította meg, mert a fékberendezés a vádlott által is tudottan már korábban sem volt kifogástalan. Ezért őt szabadságvesztésre ítélte. A megyei bíróság magáévá tette az első fokú bíróság által felsorolt bűnösségi körülményeket. Figyelemmel azonban arra, hogy a vádlott a baleset óta 85