Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

ELŐSZÓ A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenységének egyik gyakorlatilag jól bevált eszköze az immár egy évtizede megjelenő Bírósági Határozatok című szakfolyóirat kiadása. A havonta megjelenő folyóirat tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseit, kollégiumi állásfoglalásait, valamint a Legfelsőbb Bíróság olyan eseti döntéseit, törvényességi határozatait, amelyek — a legszélesebb értelemben vett — elvi iránymutatás szempontjából jelentősek. A lapban közzétett megyei (fővárosi) bírósági határozatok — amelyek száma az utóbbi években növekedett — természetesen ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság álláspontját tükrözik. A Bírósági Határozatok jelentősége állandóan növekszik. Anélkül, hogy a közzétételnek természetszerűen bárminő kötelező hatálya lenne, bíróságaink mind sűrűbben hivatkoznak — a kötelező erejű elvi döntések és a kollégiumi állásfoglalások mellett — a közölt eseti döntésekre is. Általánosan tapasztalható az ország bíróságai részéről az az állandóan fokozódó törekvés, hogy ítélkezési gyakorlatukban maradéktalanul kövessék a Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban közzétett, s konkrét ügyekben adott iránymutatásait is. A Bírósági Határozatok anyagának összegyűjtésére legutoljára az 1955. év végén került sor. Az ez óta eltelt nyolc év terjedelmében és jelentőségében egyaránt hatalmas anyaga — rendszeres feldolgozás hiányában — a gyakorlati jogászok számára csak nehézségekkel volt felhasználható. 1962. évi július hó 1. napján lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény és a Büntető Eljárásról szóló 1962. évi 8. sz. törvényerejű rendelet. Sürgős feladattá vált a mintegy egy évtizedes büntető ítélkezési gyakorlatot átvizsgálni abból a szempontból, hogy a közölt határozatok a Btk. és a Be. hatálybalépése után továbbra is irányadók-e, vagy pedig meghaladottakká váltak s így azokra hivatkozni nem lehet. Ennek a munkának, a közzétett határozatok ilyen szempontból való átvizsgálásának a feladata önként értetődően nem mellőzhető a szocialista törvényesség megkövetelte egységes jogértelmezés biztosítása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa, illetve büntető és katonai kollégiuma az új Btk. és Be. hatálybalépésével egyidejűleg átvizsgálta az addig meghozott elvi döntéseket, valamint az 1—385. számú kollégiumi állásfoglalásokat. Az átvizsgálás eredményeként a Bírósági Határozatok 1962. évi 3