Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A végszükség 26. § 163. Törvénysértő a felmentés végszükség címén, ha a vádlott hibájából keletkezett a veszélyes helyzet. A vasúti kereszteződés sorompóval volt biztosítva, azonban a vádlott közlekedési irányának megfelelő oldalon levő sorompóág nem működött. Mikor a vonat érkezését jelentették, a sorompóőr leengedte a sorompó ép ágát, ő pedig piros jelzőlámpával a vágány tengely tői mintegy 15 méterre kiálló tt az úttestre. A tehergépkocsival közeledő vádlott későn vette észre a jelző őrt, a gépkocsiját fékezte, azonban a nagy súly és az úttest síkossága miatt a törött sorompó előtt már megállni nem tudott, rácsúszott a sínre. A sínen egy pillanatig megállott, majd észrevette a közeledő motorvonatot. A veszélyes helyzet megszüntetése végett nagyobb gázt adott a motornak, nekifutott a leeresztett sorompónak és azt összetörte. Személysérülés nem történt, a társadalmi tulajdonban 1890 Ft kár keletkezett. Az első fokú bíróság az alapul vett tényállás mellett törvénysértéssel mentette fel a vádlottat a társadalmi tulajdon megrongálásának a vádja alól végszükség címén. Az kétségtelen, hogy a vádlott végszükségben volt. A Btá. 16. § (2) bekezdése [Btk. 26. § (2) bek.] szerint azonban az elkövető csak akkor mentesül a végszükségben elkövetett bűntett következményei alól, ha a veszély előidézése terhére nem róható fel. Az első fokú ítéletben megállapított tényállás szerint pedig a veszély előidézése a vádlottnak felróható. (Legf. Bír. Kf. I. 10.479/1955. sz.) [1094.] 164. Felmentés a társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás vádja alól végszükség címén. Egymagában nem jelent gondatlanságot az a körülmény, hogy a hiba olyan művelet megismétlésénél következett be, amelyet az elkövető előzőleg hibamentesen hajtott végre. A vádlott szekérrel salakot szállított. Amikor másodízben haladt keresztül ugyanazon az útvonalon, akkor a szekér a vasúti átjáróban egy kátyúban elakadt. Közben megszólalt a vonat közeledését jelző csengő. A sorompó is lezáródott. A vádlott társa segítségével igyekezett a vonattal való összeütközés elkerülése végett a kocsit a kátyúból a sorompó alatt kitolni. A sorompót kézzel felemelte. A kocsi kicsúszott alatta a vágányról, de közben a sorompó eltörött. A kár 614 Ft. Az első fokú bíróság abban látta a vádlott bűnösségét, hogy a vádlott egy ízben már áthajtott a vasúti átjárón, másodízben tehát kellő gondosság mellett úgy kellett volna a lovát irányítania, hogy elakadás nélkül átjusson azon. önmagában az a körülmény azonban, hogy a vádlott első ízben elakadás nélkül áthaladt a kocsival a gödrös, kátyús átjárón, nem jelenti, hogy a másodszori áthaladásnál történt megrekedés a büntetőjogi felelősség fokát elérő gondatlanság következménye lenne. A hibák, selejtek (balesetek) rendszerint •52