Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

dalmi tulajdon fosztogatásáról. Az említett körülménynek csupán az a jelentősége lehet, hogy — menet közben történt bekapcsolódás esetén — N. I-né bűnsegédi tevékenysége későbbi időpontban kezdődött s így bűnössége szűkebb körre szorul. (Legf. Bír. Bf. I. 943/1959. sz.) [2531.] Megjegyzés: A határozat a bűnszövetségnek a Btk. 114. §-ában foglalt meghatározása alapulvételével is helytálló. 71. Pszichikai bűnsegélyre megalapozatlan következtetés pusztán a jelenlét alapján. Az első fokú bíróság a fiatalkorúak bűnsegédi tevékenységét abban látta, hogy jelenlétükkel bátorítólag támogatták társaikat a cselekmény megkezdésében és véghezvitelében. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a járásbíróság helytelen ténybeli következtetéssel jutott arra a megállapításra, hogy a fiatalkorúak a társaik által elkövetett könnyű testi sértéshez szándékosan segítséget nyújtottak, tehát bűnsegédi tevékenységet fejtettek ki. Az irányadó tényállás szerint eredetileg nem V. I. sértettet, hanem egy B-i nevű személyt akartak megverni. Mikor látták, hogy a sértett jön az úton, a fiatalkorúak nem avatkoztak bele a verekedésbe. A Btá. 20. § (3) bekezdése [Btk. 14. § (2) bek.] szerint bűnsegéd az, aki szándékosan segítséget nyújt a bűntett elkövetéséhez. Erre irányuló szándékra a fiatalkorúak magatartásából nem lehet következtetést levonni. Pszichikai bűnségély csak akkor lenne megállapítható, ha nevezett fiatalkorúak, társaiknak a sértett megverésére irányuló szándékával előzetesen egyetértve, ezt valamilyen formában kifejezésre is juttatva, szándékerősítőleg hatottak volna a cselekmény elkövetésénél. Az irányadó tényállás szerint azonban még arra sincs adat, hogy az úton tartózkodó M. Zs. és a megbújt társai egyáltalán megegyeztek volna abban, hogy a váratlanul arra közeledő sértettet megverjék. Különösen nem lehet szó erről a fiatalkorúak esetében, akik a verekedésnek passzív szemlélői voltak. A második összecsapásnál társaik ütőeszközöket is vettek"magukhoz, ők azonban ezt sem tették. Puszta jelenlét a bűncselekmény elkövetésénél nem valósít meg bűncselekményt. Jelen esetben pedig nevezett fiatalkorúakkal szemben ennél több nem nyert megállapítást. Ezért a másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a könnyű testi sértés bűntettében való bűnsegédi bűnrészesség miatt ellenük emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. II. 146/1962. sz.) [3222.] , 72. Bűnsegédként elkövetett üzérkedés megállapításának mellőzése. Az ítélkezési gyakorlat szerint egyszeri, ismételni nem szándékolt ügyletkötés az üzérkedést csak akkor valósítja meg, ha az eladó az árut továbbeladás végett nyerészkedési célzattal szerezte be; ilyen esetben az eladó az üzérkedést már egymagában a beszerzéssel is elköveti. Az ügyletkötésben résztvevő másik féllel, a vevővel szemben tehát az üzérkedéshez nyújtott bűnsegély megállapítására csak az esetben kerülhet sor, ha az ügyletkötéskor tudja, hogy az eladó az árut az említett célzattal szerezte be, és azt tőle ebben a tudatban vásárolja meg. 22