Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

lítása, s azoknak az engedélyezést megadó KST-elnök és egy KST vezetőségi tag által történt aláírása volt. A kölcsön felvételére nem jogosult személyek nevében akart a terhelt a kölcsönösszegekhez hozzájutni, ezért volt tehát szüksége arra, hogy a kilenc hamis kölcsönigénylési lapot és kötelezvényt kiállítsa. A jogosulatlan kölcsönösszegek kifizetése céljából a KST vezetőségének, illetve az OTP-nek tévedésbe ejtése a kilenc hamis magánokirat felhasználása útján történt. Az adott esetben a terheltnek a két különböző törvényi tényállásba beillő cselekményei (magánokirathamisítás és csalás) egymással olyan szoros benső összefüggésben állottak, hogy ennek folytán a cselekmények egyike — a magánokirathamisítás — már önállóságát vesztette. A magánokirathamisításnak a csalással való szoros és benső összefüggése folytán a két cselekménynek önállóságuknál fogva való elkülönüléséről nem lehet szó. A másodfokú bíróságnak tehát helyes az a jogi álláspontja, hogy a 9 rb. magánokirathamisítás az adott esetben beleolvad a társadalmi tulajdont károsító csalásba. A törvényességi óváson túlmenően azonban a Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a megyei bíróság ítélete törvénysértő abban a részében, amelyben a terheltet a 9 rb. magánokirathamisítás miatt emelt vád alól felmentette. A 9 rb. magánokirathamisítás az adott esetben beleolvad a társadalmi tulajdont károsító csalásba, és ezért e cselekmények egységesen a Btk. 295. § (1) bekezdésében meghatározott társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett csalásnak minősülnek. Erre való tekintettel pedig e vonatkozásban külön felmentő rendelkezésnek nincs helye. A megyei bíróság ítéletének meghozatalakor 54 éves terhelt eddig még büntetve nem volt, három gyermeke közül egynek eltartásáról jelenleg is gondoskodik. A csalás útján felvett 11 000 Ft összegből az alapszabályok szerint meghatározott 4 hónap végéig még a cselekmény felfedezése előtt önként 7600 Ft-ot törlesztett, a hátralékos kölcsönösszeget és járulékait pedig ezt követően rövidesen teljesen visszafizette. Magatartása őszinte, töredelmes megbánását bizonyítja, s munkáját azóta is kifogástalanul látja el. Az említett, és a megyei bíróság által egyébként helyesen feíhívott bűnösségi körülmények mellett — figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság által észlelt azt a súlyosító körülményt is, hogy a terhelt a csalás tényállási elemén túlmenően kilenc magánokiratot is hamisított —, a Btk. 68. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásával kiszabott 1 évi javító-nevelő munka a Btk. 34. §-ában említett büntetési célok eléréséhez szükséges mértékű büntetés. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. § (1) bekezdés alapján a törvénysértést megállapítva a megyei bíróság ítéletének azt a részét, melyben a terheltet a 9 rb. magánokirathamisítás miatt ellene emelt vád alól felmentette, a Be. 282. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és a terheltnek külön felmentését mellőzte. (Legf. Bír. B. VI. 197/1963. sz. törvényességi határozata.) [3601.] 468. Hatósági jelleg színlelésével elkövetett csalás mellett a magánlaksértés halmazatban való téves megállapítása. A többszörösen büntetett előéletű vádlott megtudta, hogy a sértett férje kerékpárlopások miatt letartóztatásban van. Ezért elhatározta, hogy felkeresi lakásán, azonban nem találta otthon. 164