Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

körében nem értékelt tényállástöbbletet — súlyosító körülményként vette figyelembe. (Legf. Bír. Bf. I. 12/1963. sz.) [3553.] 465. A külföldre szökés előkészülete mellett a lőfegyverrel való visszaélés bűnhalmazatban nem értékelhető. Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat fegyveresen elkövetett külföldre szökés előkészületében, lőfegyverrel való visszaélésben, valamint társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásban. A Legfelsőbb Bíróság a lőfegyverrel való visszaélés halmazatkénti értékelését mellőzte. Nem tévedett az első fokon eljárt bíróság, amikor a vádlott cselekményét külföldre szökés előkészületének értékelte. Helytelen volt azonban azt fegyveresen elkövetettként minősíteni, mert a Btk. 313. § (3) bekezdése a külföldre szökésnek az (1) bekezdésben írt alapesete előkészületét rendeli büntetni. Ennek folytán az, hogy a vádlott a külföldre szökést fegyveresen szándékozta elkövetni, az előkészületnél nem jelentkezik minősítő körülményként. A fegyver megszerzése pedig éppen az előkészület egyik formája. Ennek az előkészületi cselekménynek a fokozott veszélyessége ezért csupán súlyosító körülményként vehető figyelembe. Abból azonban, hogy a fegyver megszerzése és rejtegetése a külföldre szökés előkészületének egyik formája, s azon belül súlyosító körülményként is figyelembe veendő, következik, hogy a külföldre szökés előkészülete mellett a lőfegyverrel való visszaélés, mint az adott estben szükségszerű eszközcselekmény, önállóságát elveszti és halmazatként nem értékelhető. Következik ez abból is, hogy a fegyveresen elkövetett külföldre szökés [Btk. 313. § (2) bek. a) pont] mellett a lőfegyverrel való visszaélés, mint eszközcselekmény szintén nem kerülhet halmazatba a külföldre szökéssel, természetesen, ha a fegyver rejtegetése a külföldre szökés céljaira történt. Miután pedig a 313. § (3) bekezdése az alapeset előkészületének pönalizálásával együtt a minősített eset előkészületét is bünteti, a fegyvernek a külföldre szökés céljára való rejtegetése csak ezen belül értékelhető, azonban feltétlenül súlyosító körülményként, mert a súlyosabban minősülő cselekmény elkövetésének szándékára utal. A külföldre szökés előkészületénél a lőfegyverrel való visszaélésnek önálló bűntettként való megállapítására ezért csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető önkéntes elállása folytán az előkészület miatt nem büntethető [Btk. 11. § (2) bek.], s így a lőfegyverrel való visszaélés a Btk. 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő maradék cselekményt képez. Nem szükségszerű azonban, hogy a külföldre szökés céljainak megvalósításához felhasználandó fegyvert az elkövető a társadalmi tulajdon megkárosítása útján szerezze meg. A fegyver megszerzésével elkövetett társadalmi tulajdon elleni lopás ezért külföldre szökés előkészületével halmazatot alkot. (Legf. Bír. Katf. I. 638/1962. sz.) [3554./ 466. Üzérkedés mellett adócsalás megállapításának mellőzése. Az irányadó tényállás szerint a terheltnek a Fogyasztási Szövetkezet keretén belül málnaízű szörp készítésére szakcsoportot hoztak létre. A csoport tagjai azonban tényleges termelői munkát nem végeztek, hanem a termel11 Büntetőjogi döntvénytár 161