Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

39. Zsarolásnál kísérlet és előkészület, tettesség és bűnsegély elhatárolása. [2299.] Részletesen: Btk. 300. §-nál. 40. Több emberen elkövetett emberölésnél a befejezett bűntett csak akkor valósul meg, ha a bűncselekmény következtében több ember vesztette életét. [2718.] Részletesen: Btk. 253. §-nál. 10. § 41. B. K. 384. (B. H. 1962. évi 5. sz.) 'Az, aki a lottó játékot rendező szerv tévedésbe ejtésével őt meg nem illető nyereményösszeget kíván megszerezni, általában a társadalmi tulajdont károsító csalás kísérletét valósítja meg. Amennyiben az elkövetés módja olyan, hogy a lottószabályzat folytán a célzott nyereség megszerzése kizárt: a kísérlet alkalmatlan eszközzel elkövetettként minősül. Részletesen: Btk. 293. §-nál. 42. Alkalmatlan tárgyon elkövetett magzatelhajtás kísérlete. Az irányadó tényállás szerint a terhelt abban a tudatban, hogy K.-né teherben van és azzal a szándékkal, hogy annak magzatát elhajtsa, méhébe katéterrel felnyúlt és a katétert megcsavarta. Ezért pénzt kapott és fogadott el. Csak utóbb, a kórházi kezelés idejében derült ki, hogy K.-né nem volt teherben. A terhelt a cselekményével elkövette a magzatelhajtás kísérletét. Mivel azonban K.-né nem volt teherben, s így a terhelt az elkövetést arra alkalmatlan tárgyon kísérelte meg, ez a körülmény a Btá. 18. §-ának (2) bekezdésében [Btk. 10. § (2) bek.] foglalt rendelkezés alkalmazására nyújtott lehetőséget. Törvényt sértett tehát az első fokú bíróság, amikor a terhelt cselekményét magzatelhajtás kísérletének nem minősítette. (Legf. Bír. B. II. 1.680/ 1959. sz. törvényességi határozata.) [2488.] 43. Kísérlet esetén az együttes elkövetők egyikének elállása. K. S. védője a Btá. 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján [Btk. 10. § (3) bek.] felmentést, illetve korlátlan enyhítést kért azon az alapon, hogy e vádlott a bűncselekmény végrehajtásától önként elállott. A Legfelsőbb Bíróság e kísérlet egyik tettesének elállására a Btá. hivatkozott rendelkezését nem látta alkalmazhatónak. A Btá. 18. §-a (3) bekezdésének rendelkezése szerint a bűnsegéddel szemben a büntetést korlátlanul enyhíteni, illetve a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzni csak abban az esetben lehet, ha az a bűntett végrehajtását önként megakadályozta, vagy az eredmény bekövetkezését önként elhárította. Ha tehát a bűnsegéd puszta elállása a bűntett végrehajtásának önkéntes megakadályozása, illetőleg az eredmény bekövetkezésének önkéntes elhárítása nélkül a Btá. 18. § (3) bekezdése szerinti enyhébb elbírálásra nem vezethet, még kevésbé lehet szó ugyanilyen esetben a Btá. 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásáról a tettesek egyikével szemben. Mindezekből következik, hogy a Btá. 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az elálló egyik tettes javára csak akkor alkalmazhatók, ha a bűntettnek 13