Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)
Az említett magatartás esetleg egyéb bűncselekményt valósíthat meg, vagy pedig súlyosító körülményként értékelendő. A csalás bűntette megállapításának tényállási eleme egyfelől a jogtalan haszonszerzési cél, másfelől pedig a másnak való károkozás. Az adott esetben a haszonszerzési cél nem lelhető fel, de külön károkozás sincsen. Mind a haszon, mind pedig a kár már beállott az eredeti bűncselekmény (a sikkasztás, hűtlen kezelés stb.) folytán. Miután a jogtalan eltulajdonítás ténye bekövetkezett, a hiányként jelentkező kár palástolása céljából utóbb elkövetett ténykedéssel (helytelen mérlegelési, mérési, minőségi adatok feltüntetése stb.) a további haszonszerzés, ill. a vagyon állagában változás nem következett be. A helytelen leltárfelvétel folytán fiktív, magasabb értéköszszeg feltüntetése esetén — rendes üzletvezetés mellett — az értékkülönbözet későbbi időpontban fog előtűnni. Ebből következik, hogy a hiánynak a sértett megtévesztésével történő eltüntetése, vagy ennek megkísérlése csalás megállapításának alapjául nem szolgálhat — a sikkasztás, hűtlen kezelés stb. bűntette mellett. Ha azonban a kár a társadalmi tulajdonban nem — jogtalan haszonszerzés végett elkövetett — szándékos bűncselekmény következtében állott elő, a hiány leplezésére, a felfedezés meghiúsítására irányuló magatartás esetén a csalás megállapítható. 451. B. K. 378. (B. H. 1961. évi 12. sz.) Az üzérkedés folytán elkövetett adóelvonás nem lehet alapja az üzérkedés mellett az adócsalás külön (halmazati) megállapításának. A Btk. 236. §-ában meghatározott bűntett elkövetője — az esetek túlnyomó többségében — az üzérkedés folytán jövedelemhez jut, amely után általában jövedelemadót kell fizetni; olyan tevékenységet fejt ki, amely általában forgalmiadó-köteles. Az utóbbival kapcsolatban a 21/1955. (XII. 30.) PM sz. rendelet 2. §-ának (1—4.) bekezdései felsorolják azokat az ipari és kereskedelmi, valamint egyéb kereseti tevékenységeket, amelyek után forgalmi adót kell fizetni. E rendelet 2. §-ának (6) bekezdése szerint az adókötelezettség akkor is fennáll, ha a kereseti tevékenységet iparigazolvány, iparengedély vagy más hatósági engedély nélkül folytatják. Ez az iparigazolvány, iparengedély vagy más hatósági engedély nélkül folytatott kereseti tevékenység nyilvánvalóan nem azonos, hanem szélesebb körű az üzérkedést megvalósító tevékenységnél; a rendelet azonban ez utóbbit nem rekeszti ki ebből a körből. Az üzérkedő cselekményét természetszerűen nem jelenti be az adóhatóságnál, mint adóköteles tevékenységet. Az üzérkedés bűntettének említett eseteiben tehát az üzérkedés velejárója, hogy adóelvonás is történik. A két bűncselekménynek a Btk. 65. §-a alapján halmazatban való megállapítására azonban nem kerülhet sor. Az üzérkedés bűntettével összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette ugyanis — mint az üzérkedési cselekmény szükségképpeni velejárója — szükségszerű halmazatot hoz létre. Oly esetben pedig, amikor egy bűntett tényállásának megvalósítása szükségképpen maga után vonja egy másik bűntett tényállásának megvalósulását is: nem valódi, hanem látszólagos halmazattal állunk szemben. Ennek társadalomveszélyességét egyébként a törvény már akkor értékelte, amikor a szélesebb tényállású bűntett büntetési tételét megállapította. 153