Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

történtek meg. Ennek hiányában pedig a kényszerelvonó-kezelés elrendelésének — eltekintve a fentebb kifejtettektől — eljárási akadálya is van. Minthogy azonban a tárgyalás adatai nem szolgáltatnak megfelelő alapot arra, hogy a kényszerelvonó-kezelés elrendelésének a Btk. 62. § (1) bekezdésében írt törvényi előfeltételei fennforognak, ezért az esetleges utólagos orvosszakértői meghallgatás szükségtelennek mutatkozott. A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság mellőzte a vádlott kényszerelvonó-kezelésének elrendelését. (Legf. Bír. Bf. I. 819/1962. sz.) [3359.] 338. Kényszerelvonó-kezelés elrendelésénél nem mellőzhető a terheltnek két orvosszakértővel történő vizsgálata. A járásbíróság a vádlottal szemben kényszerelvonó-kezelést rendelt el. Ennek előfeltételét azonban egyrészt nem vizsgálta, másrészt az ítélet hozatalának időpontjában a Btk. 62. § (1) bekezdésének végrehajtására vonatkozó jogszabály még nem is volt hatályban. Az 5/1962. (IX. 16.) EüM sz. r. 1. §-a értelmében a kényszerelvonó-kezelés elrendelése előtt azt, akivel szemben annak alkalmazása indokoltnak mutatkozik, két orvosszakértővel kell megvizsgáltatni avégett, hogy alkalmazható-e és. szükséges-e ez az intézkedés. Ennek elmulasztása eljárási szabálysértést valósít meg. (Debreceni Megyei Bíróság Bf. II. 1.606/1962. sz.) [3468.] 339. A súlyosítási tilalom kérdése a kényszerelvonó-kezelés elrendelésével kapcsolatban. A vádlott 1962. július 11-én az egyik italboltban italozott. Onnan eltávozva az italbolt előtt levő 500 Ft értékű kerékpárt eltulajdonította, amelyet másnap ismeretlen személynek eladott. Július 13-én hasonló körülmények között egy 300 Ft értékű kerékpárt lopott. Egyik esetben sem volt a vádlott olyan ittas, hogy ez a beszámítási képességét kizárta volna. A vádlottat már 10 alkalommal ítélték el a közelmúlt években vagyon elleni bűntettek, főleg lopások miatt, különböző tartamú szabadságvesztésre. A járásbíróság a vádlottat kétrendbeli visszaesőként elkövetett lopás miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A megyei bíróság az ügy adataiból arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott bűncselekményeinek az elkövetése a mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze. A vádlott ugyanis azokat italozás közben követte el, és az iratokból megállapíthatóan az előző bűntettek egy részének az elkövetésére is hasonló körülmények között került sor. Ezt egyébként a vádlott is előadta. Mindez arra utal, hogy a vádlott alkoholista életmódja összefüggésben van a bűntettek elkövetésével. Ennek megállapításához szükséges azonban az ezzel kapcsolatos körülmények pontosabb felderítése, továbbá két orvosszakértőnek a meghallgatása. A vádlott terhére perorvoslatot nem jelentettek be. A megyei bíróság álláspontja szerint azonban a kényszerelvonó-kezelésnek ügyészi óvás hiányában való elrendelése nem esik a Be. 264. §-a szerinti súlyosítási tilalom alá. A Btk. 62. §-ában foglalt jogintézmény ugyanis nem büntetés, hanem az elkövető meggyógyítását célzó intézkedés. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. II. 2.045/1962. sz.) [3484.] 124