Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

végrehajtásának a bíróság által történt felfüggesztését veszi ki. Következés­képpen nem érinti e kizáró rendelkezés hatályát az, hogy az Elnöki Tanács kegyelmezési jogkörében a jogerősen kiszabott végrehajtandó szabadságvesz­tésnek, vagy még ki nem töltött részének a végrehajtását a fentiek szerint felfüggesztette. 297. Az 5 évet meghaladó tartamban megállapított összbüntetés a közke­gyelem alkalmazását az 1953. évi 11. sz. tvr. 11. §-ának d) pontja alapján akkor is kizárja, Ka az összbüntetés kiszabására alapot adó bűncselekmények között társadalmi tulajdon elleni bűntetten kívül olyanok is vannak, amelyek egyébként önmagukban a kegyelmet nem zárnák ki. O. J.-t a társadalmi tulajdon ellen lopással elkövetett bűntett és a polgárok javai ellen elkövetett betöréses lopás miatt 4 évi szabadságvesztésre ítélték el. Amikor azután ezt a büntetését a szökés miatt külön ítélettel kiszabott 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztést összbüntetésbe foglalták, 5 évi és 2 hó­napi szabadságvesztés került mint összbüntetés megállapításra. Azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a kegyelem alkalmazásának elbírá­lásánál figyelembe lehet-e venni azt a körülményt, hogy O. J.-t különböző bűncselekményeiért eredetileg külön-külön ítélték el és hogy a társadalmi tulajdon elleni bűntettre eső büntetés-rész 5 éven alul volt. Azokban az esetekben, amikor nemcsak a társadalmi tulajdon elleni bűn­tett, hanem más bűncselekmények miatt is folyt az eljárás és a vádlottra ilyen bűncselekmények halmazata miatt szabtak ki a Btá. 57. §-a (Btk. 65. §) alapján halmazati büntetést, ilyen tartalmú tételes jogszabály hiányában fel sem merülhet a büntetés felbontásának a lehetősége, vagyis annak megálla­pítása, hogy az 5 évet meghaladó szabadságvesztésből mennyi esik a társa­dalmi tulajdon elleni bűntettre és mennyi a többi bűncselekményre. Több külön ítélettel történt elítélés esetén a közkegyelmi rendelkezés alkalmazá­sára csak összbüntetés kiszabása után, annak eredményéhez képest kerülhet sor. Ez az eset sem részesülhet a Btá. 57. § szerinti halmazati büntetés meg­ítélésétől eltérő elbírálásban. Az ellenkező álláspont odavezetne, hogy elvileg semmivel meg nem okol­ható különbség állana fenn az egyik eljárásban (halmazati büntetésként) és az utólagosan kiszabott, egyébként azonos tartamú összbüntetéseknél a köz­kegyelem kizártságának kérdésében. Természetesen más megítélés alá esik az az eset, amelyben az 5 évet meg­haladó összbüntetés alapjául szolgáló bűncselekmények között csupán olyan társadalmi tulajdon elleni bűntett szerepel, amelyre a törvényes büntetési tételhez képest 5 évet meghaladó szabadságvesztés nem is volna kiszabható. (Legf. Bír. Bf. III. 236/1954. sz.) [366.] 298. Folyamatban levő ügyben a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia és megállapítania, hogy a vádlott korábbi elítélése az 1953. évi 11. sz. tvr. 9. §-a értelmében rehabilitáció alá esett-e vagy sem. (Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XX. 1.788/1958. sz.) [2095.] 299. Az 1957. május l-e előtt és után elkövetett külön ítéletekben elbírált bűncselekmények esetén a kegyelem mellőzése. J07

Next

/
Oldalképek
Tartalom