Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

vádló vagy annak képviselője és a polgári jogi igényt előterjesztő magánfél, továbbá a védő és a terhelt szólalhat fel. A perbeszédekre jogosultak között a sértett nem szerepel. Ebből következik, hogy a sértettnek a Be. 43. §-ának (1) bekezdésében biztosított joga nem terjed ki arra, hogy perbeszéd keretében a bizonyítás lefolytatása után felszólaljon és indítványt tegyen. BK 245. A tiltott határátlépés (Btk. 203. §) miatt történő elítélés esetében a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe a külföldi állam bírósága által a határ átlépésével elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetés a Btk. 6. §-a alapján nem számítható be. A büntetés kiszabásánál azonban figyelembe kell venni, hogy a terheltet a határ átlépésével kapcsolatos cselekménye miatt a külföldi bíróság elítélte. A Btk. 6. §-a értelmében akár belföldön, akár külföldön követték el a bűncselekményt, a külföldi bíróság jogerős ítélete alapján végrehajtott büntetést a magyar bíróság által ugyanezen cselekmény miatt kiszabott büntetésbe be kell számítani. Ennek a rendelkezésnek az az indoka, hogy méltánytalan lenne, ha az elkövető ugyanazon bűncselekmény miatt kétszeres büntetést állana ki. A kötelező beszámításnak az egyazon bűncselekmény miatt való elítélés az alapfeltétele. A jelen esetben azonban ez nem áll fenn. A Btk. 203. §-ában foglalt rendelkezés nyilvánvalóan a magyar országhatár meg nem engedett módon való átlépését rendeli büntetni közbiztonsági okokból. Ezzel szemben a külföldi állam bírósága nyilvánvalóan a saját közbiztonsági érdekeit oltalmazza akkor, amikor a területére való jogosulatlan belépést bünteti. Habár az elkövetési cselekmény — a magyar állam területének tiltott elhagyása és a külállam területére engedély nélkül való belépés — véghezvitelében egybefolyik: nem kétséges, hogy két bűncselekmény valósul meg, amely két különböző állam biztonsági érdekeit veszélyezteti. A Btk. 6. §-ának alkalmazására tehát a jelen esetben törvényes alap nincsen. A büntetés mértékének a meghatározásánál viszont nem mellőzhető annak figyelembevétele, hogy a magyar országhatárt tiltott módon átlépő terheltet e határátlépésével összefüggő büntetőjogilag külön értékelt cselekménye miatt külföldi állam bírósága jogerősen elítélte. Amennyiben a határt tiltott módon átlépő személyt a külföldi állam bírósága a határátlépés miatt nem ítélte el, hanem bizonyos ideig tartó fogva tartás után a büntető eljárás lefolytatása végett a magyar hatóságnak átadta, a külföldi állam őrizetében eltöltött idő beszámításának helye van, feltéve, hogy az őrízetbevétel nyilvánvalóan a magyar államhatár jogosulatlan átlépése miatt történt. BK 253. Nem a külföldre szökés (Btk. 313. §), hanem a tiltott határátlépés bűncselekményét (Btk. 203. §) követi el az ország területét engedély nélkül elhagyó katona, ha a cselekmény elkövetésekor nincs meg a Btk. 312. 91