Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

sem elkobzásról, sem az előny értékének megfelelő összeg megfizetésére kötelezésről. A Btk. 154. §-ában foglalt rendelkezések tehát csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha az elkövető a vagyoni előnyhöz akár pozitív, akár negatív formában (pl. tartozás elengedése folytán) ténylegesen hozzájutott. Ugyanez vonatkozik a Btk. 235. §-ának (5) bekezdésében, valamint a 235/A. § (3) bekezdésében meghatározott elkobzásra, illetve az előny értékének megfizetésére való kötelezésre nézve is. Megjegyzés: A 499. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg. BK 107. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a Be. 247. §-ának (1) bekezdésében, a 254. § (2) bekezdésében és a 256. § (1) bekezdésében felsorolt több okra is alapíthatja. Nem a hatályon kívül helyező végzés rendelkező részében, hanem annak csupán az indokolásában kell a hatályon kívül helyezés valamenynyi okát tüzetesen megjelölni. A vonatkozó törvényhely megjelölése mellett kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a hatályon kívül helyezés oka mely körülmény fennállása folytán valósult meg. Természetesen a hatályon kívül helyezésre vezető okokon felül a szükséghez képest foglalkozni kell az ítélet egyéb hibáival is, és a határozatnak tartalmaznia kell a másodfokú bíróságnak a hatályon kívül helyezés okain kívül eső további állásfoglalását s az új eljárásra vonatkozó iránymutatásait is. BK 109. A súlyosítási tilalom (Be. 264. §) szempontjából a végrehajtásra kerülő pénzbüntetés enyhébb a felfüggesztett szabadságvesztésnél. Megjegyzés: Lásd a BK 391. sz. állásfoglalást. BK 110. A megismételt eljárásban hozott ítélet felülbírálása során a másodfokú bíróságot változatlan tényállás mellett sem köti az előző hatályon kívül helyező végzésben elfoglalt állásfoglalás. Ilyen kötöttséget a Be. nem tartalmaz és nem következik ez annak céljából és szelleméből sem. Abból, hogy az eljárási szabályok az objektív igazság érvényesülését szolgálják, továbbá abból, hogy a hatályon kívül helyező végzés — bár alakilag jogerőre emelkedik és éppen ezért törvényességi óvás tárgya is lehet — nem végérvényesen dönti el az ügyet, tehát anyagi ereje nincsen: az következik, hogy a fellebbezési bíróság nincs kötve a korábbi álláspontjához és attól fontos okból az újabb elsőfokú ítélet felülbírálása során eltérhet. 80