Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

az ennek végrehajtásáról szóló 8 1964. (VI. 24.) PM sz. rendelet folytán túlhaladottá vált. Ehhez képest az elvi döntés rendelkező részének a szövege a következő: A tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendeletben meghatározott külföldi fizetőeszközre és aranyra vonatkozó felajánlási kötelesség megszegése: állapot-bűncselekmény. Ennek elévülése azon a napon kezdődik, amikor a devizaérték az elkövető tulajdonából, birtokából vagy rendelkezése alól utólagos felajánlás, hatósági felfedezés vagy bármi más ok folytán kikerül. Az elvi döntés indokolásában az aranytárgyra vonatkozó utalások tárgytalanokká váltak. II. A Legfelsőbb Bíróság XXI. számú büntető elvi döntésének indokolásában említett 1957. évi VII. törvényt a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény hatályon kívül helyezte. Ehhez képest az elvi döntés indokolásában a hatályon kívül helyezett törvény rendelkezései helyett az 1971. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított 1968. évi V. törvény megfelelő rendelkezéseit kell érteni. III. A Legfelsőbb Bíróság XXVI. számú büntető elvi döntésének indokolásában hivatkozott 1958. évi 9. számú tvr. 27. §-át a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 117. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Ehhez képest az elvi döntés indokolásában említett kisipari szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések helyébe az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 112—113. §-ában foglalt rendelkezések lépnek. XXXII. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS Fogyatékos értelmű vagy gyengeelméjű fiatalkorúval szemben — amennyiben beszámítási képessége ennek folytán korlátozott — gyógyító nevelést kell elrendelni. Indokolás f. A Büntető Törvénykönyv VI. Fejezete a fiatalkorúakra vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz, annak a felismerése alapján, hogy a fiatalkorúak pszichikai és fiziológiai sajátosságai szükségessé teszik, hogy a büntetőjog általános szabályai velük szemben csak megfelelő eltérésekkel legyenek alkalmazhatók. A felnőttkorú bűnelkövetőkkel szemben a büntetés kiszabásának az 54