Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

aki a bűnszövetség létezését is ismerve, egészen vagy részben megvalósítja a konkrét bűncselekménynek a törvényben meghatározott tényállását. Az a körülmény, hogy a tettesek egymás tevékenységéről tudva közösen követnek el bűncselekményeket, vagyis a Btk. 13. §-ának (2) bekezdése szerint megvalósított társtettesség, nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. A társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó, esetleg nem is előzetes megállapodás A bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. A törvény a társtettesi minőségben megvalósított bűncselekmények társadalmi veszélyességét általában nem értékeli nagyobb — a minősítésre is kiható — súllyal. A bűnszövetségben történt elkövetést azonban — mint amely a bűnözés szervezettsége folytán a társadalomra kiemelkedő módon veszélyes — a törvény súlyosabb büntetéssel fenyegetett minősítő körülményként értékeli. A bűnszövetség nagyobb fokú társadalomra veszélyességét kifejező törvényi értékelés magában foglalja a bűnszövetség tagjainak magasabb fokú személyi veszélyességét is. Mindebből következik egyrészt az, hogy a bűnszövetség szerinti minősítés keretében az elkövetők társtettesi kapcsolata is megállapítható és értékelhető, másrészt az, hogy ahol a bűnszövetséget a törvény nem értékeli minősítő körülményként, ott a bűnözés szervezettségében megnyilvánuló fokozott társadalmi veszélyességet súlyosítóként kell értékelni. b) A pszichikai bűnsegéd — a felbúj tóhoz hasonlóan — a bűncselekmény véghezvitelében közvetlenül nem vesz részt; a tettes vagy a fizikai bűnsegéd akaratelhatározására gyakorol pszichikai befolyást, illetve erősíti, szilárdítja azoknak az elkövetésre irányuló szándékát. A pszichikai bűnsegéd ösztönző, szándékerősítő magatartása is csak akkor valósítja meg valamely bűncselekménynek a bűnszövetség szerint minősülő alakját, ha az a szervezettség, az előzetes megállapodás alapján kapcsolódik a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez. Abból a célból, hogy az egyes elkövetők magatartásának súlya megfelelően értékelhető legyen, szükséges annak az ítéleti megállapítása is, hogy a bűnszövetség tagjai az általuk megvalósított bűncselekményeket tettesi, társtettesi, felbúj tói vagy bűnsegédi minőségben követték el. 6. A bűnszövetségnek a Btk. 114. §-ában meghatározott fogalma nem korlátozódik sem valamely adott bűncselekmény körére, sem az azonos jogtárgy szerint csoportosított egyes bűncselekményi kategóriákra, hanem „bűncselekmények"-ről szól. Ha tehát a bűncselekmények szervezett elkövetése, illetve az arra vonatkozó megállapodás több bűncselekményi kategóriához tartozó cselekményt (pl. lopást és sikkasztást, árdrágítást és kábítószerrel való visszaélést, rongálást és közveszélyokozást, üzérkedést és bélyeghamisítást) ölel fel, az szintén megalapozza a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását. De megállapítható a bűnszövetség akkor is, ha bűnözésre irányuló megállapodás alapján elkövetett bűntettek közül csupán egy olyan bűncselekmény van, amelynél a bűnszövetséget a törvény mint minősítő körülményt szabályozza. Az orgazdaságot akkor kell bűnszövetségben elkövetettnek minősíteni. 52