Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

sérti a tervgazdálkodás zavartalanságához fűződő érdeket. Ez a tiltott magatartás folyamatos és mindaddig tart, míg az állam rendelkezési lehetőséghez jut a szóban forgó devizaérték tekintetében. A felajánlási kötelesség elmulasztása tehát állapot-bűncselekményt létesít, amelynek elévülése akkor veszi kezdetét, amikor a külföldi fizetőeszköz vagy arany utólagos felajánlás, hatósági felfedezés vagy más ok folytán az elkövető rendelkezése alól kikerül és az állam a maga igényét valóságban érvényesíteni tudja. Megjegyzés: A XXXI. számú elvi döntéssel módosított szöveg. XXI. sz. BÜNTETŐ ELVI DÖNTÉS I. A hamis vád megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a hamis vádolás [Btk. 172. § (1) bek.] a népi ellenőrzési bizottságnál közérdekű bejelentés címén történt. II. A Btk. 144. §-ának az alkalmazásában kötelességszegésnek minősülhet, ha hivatalos személy a közérdekű bejelentést jóhiszeműen tevővel szemben emiatt bosszúból hátrányos intézkedést tesz. Indokolás Népi demokráciánk fejlődése során szükségessé vált a népi szerveknek az államügyek intézésébe való fokozatos bevonása. Ennek a célnak az érdekében hozta létre az 1957. évi VII. törvény a népi ellenőrzés rendszerét, amelyet jelenleg az 1968. évi V. törvény szabályoz. Ennek legfelsőbb szerve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, területi szervei pedig a fővárosi, megyei, járási, fővárosi-kerületi és városi népi ellenőrzési bizottságok. A népi ellenőrzés mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Erre figyelemmel a büntető törvények alkalmazásával is biztosítani kell a népi ellenőrzés zavartalan működését jogellenes magatartásokkal szemben. Ilyen jogellenes magatartás lehet, ha a népi ellenőrzési bizottságnál bejelentést tevő személy mást alaptalanul bűncselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádol, vagy ha a bejelentéssel érintett vagy más hivatalos személy a bejelentővel szemben bosszúból hátrányos intézkedést tesz. /. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 67. §-a szerint minden állampolgárnak joga és kötelessége, hogy közérdekű bejelentésével feltárja azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket az állami és a gazdasági élet bármely területén észlelt. Ugyanezen törvény 68. §-a értelmében, ha a bejelentés meghatározott személyre vagy szervre vonatkozóan olyan valótlannak bizonyult tényeket tartalmaz, amelyek valóság esetén büntető vagy fegyelmi eljárásra okot adtak volna, vagy pedig a személyt vagy a szervet közmegvetésnek tették volna ki, a bejelentő személyét a büntető eljárás megindítása céljából a törvényben meghatározott feltételek fennforgása esetén fel kell fedni. A felhívott törvény 71. §-a kimondja, hogy a közérdekű bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelőén alkalmazni kell abban a körben is, amelyre a törvény hatálya egyébként nem terjed ki. . 40