Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai (Budapest, 1973)

BK 291. A polgári jogi igény szempontjából a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekménnyel okozott kár összegének megállapításánál azt kell szem előtt tartani, hogy magát a társadalmat mekkora kár érte. Ehhez képest a társadalmi tulajdont ért kár összege nem az, amelyen a sértett vállalat leltárában szerepel (beszerzési érték, önköltségi ár, nagykereskedelmi ár stb.), hanem az az összeg, amelyen a bűncselekmény elkövetője a kérdéses árut az állami kereskedelmi forgalomban mint fogyasztó megvásárolhatja. Az ugyanis, hogy az ellopott, elsikkasztott (stb.) anyag vagy áru a sértett vállalat leltárában milyen értékben szerepel, a vállalat jellegétől függ, s ez az érték természetesen különbözőképpen alakul a gyártó, nagykereskedelmi stb. vállalatnál. Minthogy azonban az e vállalatoknál előállott, vagy azok kezelésében levő anyag és áru az össztársadalmi tulajdonnak része, ezért a társadalmi tulajdont ért kár összege a fogyasztói, kiskereskedelmi árral azonos. Az önálló gazdasági egységként működő sértett vállalat jogosult a teljes kárt, tehát a fogyasztói (kiskereskedelmi) ár alapulvételével érvényesíteni. Ha azonban a sértett vállalatot — jellegének megfelelően — a közvetlenül őt ért kár címén a fogyasztói (kiskereskedelmi) árnál kisebb összeg illeti meg (pl. a gyártó, vagy nagykereskedelmi vállalatot), ennek megállapítása és a többlet felől való rendelkezés céljából a kártérítésre kötelező határozatot minden esetben közölni kell a sértett vállalat felett főfelügyeletet gyakorló szervvel. Ha a sértett vállalat csupán a közvetlenül őt ért kárt érvényesíti, erről értesíteni kell az ügyészt is, hogy a különbözetet az állam javára érvényesíthesse. A Ptk. 89. §-ában foglalt rendelkezés szerint az állami szocialista tulajdon egységes, a társadalom egészének tulajdona. A Ptk. 358. §-ának (1) bekezdése szerint pedig kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt kell megtéríteni. Ez az értékcsökkenés és elmaradt vagyoni előny pedig magát a társadalmat ért kár mértéke: az állami kereskedelmi forgalomban jelentkező kár. Megjegyzés: A Polgári Kollégiummal közösen hozott állásfoglalás. BK 294. Az alakilag hamis (vagy hamisított), bár tartalmilag valódi magánokirat jelhasználásával is megvalósul a magánokirathamisítás vétsége. BK 296. A büntetőbíróságnak a Btk. 60. §-ának alkalmazásával a tárgyalás lefolytatása után hozott eljárást megszüntető határozata az anyagi felelősség tárgyában eljáró polgári bíróságra a Be. 12. §-ában foglaltakhoz képest irányadó. 98