Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

az elbeszélésben szereplő személyek szállításánál a gépkocsinak ura maradt. E vallomásokban tartalmuknál fogva tehát a terhelt lényegében arra hivatkozott, hogy magát a manővert közvetlenül veszélyesnek nem tartotta, és ehhez képest a vádbeli baleset is csak azért következett be, mert figyelmetlen volt, a kormány jobbra fordítása közben a kocsi utasaival hátrafordulva beszélgetett. A rendelkezésre álló egyéb tényekből arra kell következtetni, hogy e védekezése a terhelt valódi tudattartalmát tükrözi. Nincs megcáfolva az a vallomása, hogy hasonló szabálytalan vezetése eddig balesettel nem járt, és tény, hogy a korábbi időből felidézett eseményeknek nem volt káros következménye. A vádbeli alkalommal a gépkocsiban legjobb barátja és ismerősei ültek, nyilvánvaló, hogy a saját és az utóbbiak életét még eventuálisan sem kívánta veszélybe sodorni. Nincs olyan egyéb bizonyíték sem, amely igazolná egy olyan következtetés helyességét, mely szerint az objektíve közvetlen veszélyhelyzetet felismerve és abba belenyugodva cselekedett volna. A terhelt járművezetői magatartása nagyfokú gondatlansággal elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségét meríti ki, mert bár tudta — tudnia kellett —, hogy egészében szabálytalan közlekedése balesetet is okozhat, bízott a súlyos következmény elmaradásában. Bizakodása, ha teljesen alaptalan nem is volt, olyan mértékű könnyelműségre, felelőtlenségre utal, amety cselekvőségének a tudatos gondatlanság bűnösségi alakzatán belül, de jelentős súlyú megítélését igényli. (BH 1979/12. 397. sz.) 22. Külföldön elkövetett közlekedési bűncselekménynek a magyar bíróság által való elbírálásánál a külföldi állam közlekedési szabályait kell alapul venni, és az azt tartalmazó jogszabályra kell hivatkozni. (BH 1973/5. 188. sz.) (Részletesen 1. Btk 3. §-nál.) 23. A folytatólagosság egységébe kizárólag szándékos bűncselekmények foglalhatók; gondatlanságból elkövetett cselekmények esetében a folytatólagosság fogalmálag kizárt. (BH 1973/9. 307. sz.) (Részletesen 1. Btk 12. §-nál.) 24. Ha a közúti közlekedési szabályok durva megsértése halált eredményez, előtérbe lép az általános megelőzés követelménye, mely általában csak végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása útján érhető el. (BH 1973/ 10. 350. sz.) (Részletesen 1. Btk 89. §-nál.) 25. A járművezetéstől eltiltás — ha annak előfeltételei fennállanak — nem mellőzhető a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelttel szemben kizárólag azon az alapon, hogy a másodfokú ítélet meghozataláig közel 1 év telt el és a terhelt azóta is vezet gépkocsit. (BH 1974/2. 49. sz.) (Részletesen 1. Btk 58. §-nál.) 26. Nagy fokú veszélyességet magában rejtő, igen durva és kettős közlekedési szabályszegés esetén a járművezetéstől eltiltás nem mellőzhető. (BH 1974/3. 94. sz.) (Részletesen 1. Btk 58. §-nál.) 27. Segítségnyújtás elmulasztása bűntettében való bűnösség téves megállapítása, amikor a sértetten semmiféle sérülés nem mutatkozott s a terhelttel együtt távozott a helyszínről. (BH 1976/10. 434. sz.) (Részletesen 1. Btk 172. §-nál.) 503