Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

ti. A büntetéskiszabás elvei (Btk 83. §) nem teszik lehetővé, hogy a büntetés kiszabása körében a bíróság figyelembe vegye a büntetés mellett alkalmazott intézkedést. * A visszaesőként, különös visszaesőként vagy többszörös visszaesőként értékelésnek jelentősége van a büntetési tétel meghatározása, valamint az egyéb joghátrány alkalmazása szempontjából, és kihatása van az esetleges jövőbeni bűncselekmény elbírálásánál is. Ezért az elkövetőnek ezt a minőségét a^bjróságiL határozat rendelkező résr.éhpn fpTkVl I ti intetni " A visszaesői, különös visszaesői, illetőleg többszörös visszaesői minőség az elkövető személyiségének a jellemzője, tehát az elkövető esik a visszaesőkénti (különös visszaesőkénti, többszörös visszaesőkénti) értékelés alá. Ezért a bíróság határozatában a bűnösség kimondása és a cselekmény minősítésének a Legfelsőbb Bíróság által közzétett megjelölését követően a büntetést kiszabó rendelkezésben kell erre utalni (pl. . . . vádlott bűnös .. . bűntettében, s ezért őt — mint visszaesőt (többszörös visszaesőt) — ... szabadságvesztésre ... ítéli). A bűnhalmazatban álló cselekmények esetében szükséges annak kifejezésre juttatása is, hogy mely bűncselekmény tekintetében áll fenn az elkövető különös visszaesői jninősége. Amikor a törvény a bűncselekmény minősített eseteként határozza meg a cselekmény különös visszaesőkénti értékelését [Btk 166. § (6) bek. h) pont], ezt a körülményt a bűncselekmény megjelölésénél kell kifejezésre juttatni. A Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelve hatályát veszti. 15. számú IRÁNYELV az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről2 A szocialista társadalomban központi szerepe van az embernek. Az emberi és állampolgári jogok között az első helyet foglalja el az élethez és annak kiteljesedéséhez való jog, amely egyben az emberi élet kimagasló társadalmi értékét is jelzi. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja az élet, a testi épség és az egészség védelmét. Éppen ezért az 1978. évi IV. törvény (Btk) sokoldalú büntetőjogi védelemben részesíti az emberi életet, testi épséget, egészséget és a személyiséget, az ezeket érhető különböző támadások ellen. Az emberi életet védő büntetőjogi szabályok helyes érvényesítése elsőrendű társadalmi, jogpolitikai érdek és egyben alapvető bűnüldözési, igazságszolgáltatási feladat. E feladat megoldása során — a bűnözés csökkentése érdekében — különös gondot kell fordítani azokra az okokra és körülményekre, amelyek ta2 Kiemelkedő fontosságára tekintettel tartalmazza a kötet a Legfelsőbb Bíróság 1981. november 23. napján megtartott Teljes Ülése által elfogadott, az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú irányelvét is. 43