Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

amelyek a visszaesőkénti értékelés velejárói. Ezek a joghátrányok a szigorúbb büntetés végrehajtási fokozat megállapításában [Btk 43. § b) pont, 44. § és 111. § (2) bek. b) pont]; a próbárabocsátás [Btk 72. § (2) bek.] és a büntetés végrehajtása felfüggesztésének kizárásában [Btk 90. § b) pont], a bírósági mentesítés szigorúbb feltételeiben [Btk 103. § (2) bek.] jelentkeznek. ííí. A különös visszaesők 1. A Btk 137. §-ának 13. pontja határozza meg a különös visszaeső fogalmát, a különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseket pedig a Btk 97. §-a foglalja magában. Ez utóbbi szabályozás sajátossága abban áll, hogy a tv az elkövető különös visszaesői minőségéhez a büntetési tétel felső és alsó határának a felemelését eredményező kerettágító hatást fűz, ezenkívül az enyhítő rendelkezés alkalmazását további feltételhez köti. A különös viszszaesőkkel szemben kiszabható büntetések és egyéb joghátrányok ezért lényegesen súlyosabbak, mint amelyeket a tv a visszaesőkkel (Btk 137. § 12. pont) szemben rendel alkalmazni. 2. A tv néhány bűncselekmény esetében a Különös Részben határozza meg acselekménynek különösjvisszaesőkénti minősülését. Ezek_az- esetek— — a Btk Általános Részében szabályozott különös visszaeséshez képest — mint kivételek jelentkeznek, amelyeknél a Btk 97. §-áhan foglalt, rendelkp^pspjcalkalrriayásáriak nin/y heAw a) A Btk az emberölés minősített eseteként szabályozza, ha a bűncselekményt különös visszaesőként követik el [Btk 166. § (2) bek. h) pont], ugyanakkor a Btk 166. §-ának (5) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés meghatározza, hogy a különös visszaesés szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények. Ebből a rendelkezésből következik, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölésnél a különös visszaesést az is megalapozza, ha az elkövetőt korábban a Btk 143. §-ának (2) bekezdésében meghatározott merénylet vagy a Btk 166. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt emberölés miatt ítélték szabadságvesztésre. A Btk 166. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor nem utal a Btk 166. §-ának (3) bekezdésében szabályozott emberölés előkészületének bűntettére. Minthogy valamely előkészületként büntetendő cselekmény nem tekinthető az alapcselekmény privilegizált esetének: nem alapozza meg a különös visszaesőként elkövetett emberölés megállapítását az a körülmény, hogy az elkövetőt korábban a Btk 166. §-ának (3) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt ítélték el. b) A Btk egyes vagyon elleni bűncselekmények esetében a szabálysértési £rt£kh^£j±jnf*^nf>rr\ halarin értekre elkövetett (kárt okozó) cselekményt vétségként szabályoz, ha azt a Btk 137. §-ának 13. pontja alá eső különös visszaeső követte el. Ezekben az esetekben a vagylagosan megállapított büntetések tekintetében a Btk 97. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések riem alkalmayhatók~ 3. Az "elkövető személyéhez kapcsolódó különös visszaesői minőség sohasem választható el a megvalósított cselekménytől. Vonatkozik ez a megállapítás a bűnhalmazatnak [Btk 12. § (1) bek.] azokra az eseteire is, amelyeknél a több bűncselekmény közül nem valamennyi cselekmény tekintetében állnak fenn a különös visszaesésnek a Btk 137. §-ának 13. pontjában írt feltételei. A Btk 97. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglalt az a szabály, 37