Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

3. Nagyfokú veszéyességet magában rejtő, igen durva és kettős közlekedési szabályszegés esetén a járművezetéstől eltiltás nem mellőzhető A tényállás szerint a terhelt személygépkocsijával nem megfelelő helyen tért le az M 7-es autóútról és ezért egy felüljárón keresztül visszaérkezett az M 7-es útra. A jobb oldali megállósávban megállt, majd elhatározta, megfordul, hogy a főváros felé tudjon tovább menni. Vele szemben forgalom nem volt, a visszapillantó tükörből pedig kb. 3—400 méter távolságból látott közeledni egy gépkocsit. Az autóúton a megfordulást anélkül kezdte meg, hogy hátranézéssel meggyőződött volna az úttest forgalmáról, s így történt, hogy amikor a megfordulást megkezdte, a mögötte levő gépkocsi már 50—60 méterre volt. A sértett balra kormányzással és fékezéssel igyekezett a terhelt által előidézett baleseti veszélyt elhárítani, ez azonban nem sikerült, és a két gépkocsi összeütközött, melynek következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A terhelt kétszeres foglalkozási szabályszegést követett el. A gépkocsival autóúton való megfordulás igen durva közlekedési szabályszegés, ezen túlmenően gondatlan volt a terhelt abban is, hogy a megfordulás megkezdése előtt ismételten nem győződött meg a mögöttes forgalomról. Ez a kettős és súlyos foglalkozási szabályszegés arra utal, hogy a terheltet a foglalkozási szabályok fokozottabb megtartására kell nevelni, e cél elérésének biztosítása végett, de a közúti közlekedés biztonságának megóvása céljából is, a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként a járművezetéstől eltiltás kiszabása is szükséges. (BH 1974/3. 94. sz.) 4. Járművezetéstől eltiltást kell alkalmazni azzal az elkövetővel szemben is, aki a közlekedési bűncselekményt segédmotoros kerékpárral követte el. A járásbíróság a terheltet közlekedési vétség miatt 3000 forint pénzbüntetésre ítélte és mellékbüntetésként a segédmotorkerékpár vezetésétől tiltotta el. A tényállás szerint a terhelt súlyos fokú alkoholos állapotban vett részt a közúti forgalomban. Ittasságánál fogva képtelen volt az úttest jobb oldalán közlekedni, az úttest teljes szélességét igénybe vette. Baleset csak azért nem következett be, mert a szembe jövő forgalom leállt. Az ilyen felelőtlen közlekedési magatartás azt indokolja, hogy az elkövetőt meghatározott időre a közúti járműforgalomból zárják ki. Téves volt tehát csak a segédmotoros-kerékpár vezetésétől való eltiltás és a motorkerékpár vezetésében való meghagyásra vonatkozó rendelkezés. (BH 1975/1. 3. sz.) 5. Italozó természetű, ittas állapotban való járművezetés miatt már két ízben felelősségre vont terhelttel szemben a járművezetéstől — és nemcsak a segédmotoroskerékpár vezetésétől — hosszabb időtartamra eltiltás felel meg a büntetés céljának. Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a terheltet csupán a segédmotoroskerékpár vezetésétől tiltották el meghatározott időtartamra. Megállapítható, hogy a terhelt azonos bűncselekmények miatt megelőzően már több ízben volt büntetve. A terhelt italozó természetű, akivel szemben az eddig hozott ítéletek a kedvező hatást, a szükséges visszatartó erőt nem eredményezték. A terhelt ugyanis a többszöri elítélései ellenére is ismételten ittas állapotban vett részt a közúti forgalomban. A közúti forgalomban való részvétele az eddig tanúsított magatartása folytán veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, miért is az adott esetben nem a segédmo309