Czili Gyula - Mátyás Miklós (szerk.): Büntető elvi határozatok, 1973-1980. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségü határozatai (Budapest, 1982)

tele, hanem alap lehet erre az is, hogy az elkövető rendkívüli embertelenséggel, gátlástalanul, emberi mivoltából kivetkőzve hajtotta végre tettét. A különös kegyetlenséggel elkövetés megállapítható olyankor is, ha sértett eszméletlensége miatt nem is érzett fájdalmat. E minősítéshez szükséges továbbá az alanyi oldalon az is, hogy az elkövető tudata a véghezvitel különös kegyetlenségét átfogja. A bántalmazásból eredő sérülések, a szúrások vagy ütések nagyobb száma egymagában ugyan még nem alapozza meg e minősítést, de ily esetekben ezekből és a fennforgó egyéb körülményekből kell arra következtetni, hogy az elkövető tudata átfogta-e a véghezvitel különös kegyetlenségét. b) Előre kitervelten követi el az emberölést, aki a végrehajtás módját, helyét és idejét előre átgondolja, az akadályozó, illetőleg elősegítő körülményeket magában felméri, az elgondolása szerint lényeges előkészületi, elkövetési s esetleg az elkövetés utáni mozzanatokat számbaveszi, és igyekszik ennek megfelelően cselekedni. E minősítő körülmény megállapításához nem szükséges a fent megjelölt valamennyi tényező együttes fennforgása. De más hasonló jellegű tények is alkalmasak lehetnek annak megállapítására, hogy az elkövető a bűncselekményt előre kitervelten követte el. Az előre kiterveltségre elsősorban külső körülményekből lehet következtetni, a tárgyi körülmények mellett azonban a szubjektív mozzanatoknak is jelentősége lehet. így az ölési cselekmény előre kitervelten való elkövetésével igen gyakran együtt jár az elkövetés akár hosszabb időn át tartó fontolgatása, a cselekmény mikénti végrehajtásának mérlegelése, de szükséges e súlyosabb minősítés megállapításához az előre kiterveltséggel kapcsolatos tervszerű és céltudatos tevékenység. Az ölési cselekmény előre kitervelten való elkövetésére lehet következtetni, ha az elkövető a véghezvitelt általánosságban átgondolta, a cselekményt megelőző magatartása is tervszerű, és ez kifejezésre jut a végrehajtásban. Az előre kitervelten való elkövetésnek nem előfeltétele a hideg számítás, a teljes higgadtság, mégis a cselekmény előre ki tervelése végleges elhatározást, elszántságot vagy elvetemültséget tételez fel. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását az alternatív terv készítése, sőt az sem, hogy végül is az elkövető a körülmények alakulásához képest eltérő elkövetési módot alkalmaz. Az előre kitervelten való elkövetés megállapításának nem akadálya az sem, ha a cselekmény végrehajtása feltételtől függ. II. 1. A bíróság a büntetést a társadalom védelme érdekében alkalmazza: a büntető ítélkezés akkor felel meg céljának, akkor teljesíti társadalmi funkcióját, ha a társadalom védelmét — az általános és különös megelőzést egyaránt — ténylegesen biztosítja. Az általános és a különös megelőzés a helyesen alkalmazott büntetésnek két irányban érvényesülő, a büntetés egységes célját szolgáló hatása. E kettős irányú hatás csak úgy érhető el, ha a kiszabott büntetés közöttük a szükséges összhangot megteremti. 21